Párisi kongresszus
politika
Ilyent hármat ismer a történet. Az első 1814 máj. 3-án ült
össze. Tagjai, a nagyhatalmak visszaállították Franciaország határait ugy amint
ezek 1792., a nagy forradalmi háboruk kitörése előtt voltak. A francia trónra
pedig XVIII. Lajost (a Bourbon-házból) ültették. A második kongresszus 1815
nov. 20. ült össze. Ez alkalommal a nagyhatalmak Franciaországra súlyosabb
föltételeket szabtak; I. Napoleont örökre Szt. Ilona szigetére száműzték és a
trónra ismét az elmenekült XVIII. Lajost ültették. Franciaország Philippville,
Marienburg, Bouillon, Saarlouis, Saarbrücken, Landau városát és Szavója egy
részét vesztette e második párisi békében. 17 várában az északi és keleti
határon idegen őrséget volt kénytelen befogadni és végre 700 millió frank hadi
költséget fizetni. A harmadikat a krimi hadjárat után 1856. tartották, melyen
monárkiánkon kivül Franciaország, Anglia, Poroszország, Oroszország, Szárdinia
és Törökország vett részt s mely az 1856 márc. 30-iki párisi szerződést
hozta létre.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|