Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Parma... ----

Magyar Magyar Német Német
Parma... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Parma

földrajz

1. egykori hercegség az osztrák Lombardia, továbbá Modana, Toscana és Szárdinia között. 6200 km2 területen, (1857) 499 835 lak., 1860 óta egyesítve van Olaszországgal. P. és Piacenza városokat 1513. II. Julius pápa a milanói hercegségtől elszakította és az egyházállammal egyesítette; III. Pál pápa 1545. fia Peir Luigi Farnese alatt önálló hercegséggé emelte, 1547. psanyol uralom alá került, de III. Julius pápa alatt 1550. újra a Farnese-család uralma alá jutott, mely dinasztiának férfiága Antonio herceg alatt 1731. kihalván Károly spanyol infans lépet t a trónra; 1735. VI. Károly német császár uralma alá került; az aacheni béke alkalmából 1748. Fülöp spanyol infasn lett P., Piacenza és Guastalla ura. 1796. a franciák foglalták el. 1814. Mária Lujza francia császárné lett szuverén fejedelem; halála után 1847. az előbbi herceg fia II. Károly Lajos lépett trónra; ezt az 1848-iki forradalom elűzte, majd a szárd, majd az osztrák hadsereg által megszállva, végre fia III. Károly uralma alá jutott, aki 1854. megöletett. Róbert fia helyett Bourbon Mária Lujza kormányzott. 1854. a Mazzini-féle felkelést elnyomták, de 1859. a lakosság Viktor Emánuelhez csatlakozott és a regensnőt elűzte 1860 márc. 18-án kelt dekretummal P.-t Szárdiniába kebelezték.

2. P. olasz tartomány Emilia compartimentóban Cremona, Reggio Emilia, Massa Carrara, Genova és Piacenza közt, 3310 km2 ter., (1881) 267 306, becslés szerint (1893) 272 470 lak. D-i részét az Apenninek borítják, melyek a Monte Pennában 1735 m.-nyi magasságot érnek el és a Po felé lassanként lelapulnak. É-i határán a Po, belsejében ennek mellékvizei (Ongina, Taro a Cenóval, Strione, P. a Baganzával és az Enza) és több csatorna öntözik. A hegyes vidéken az állattenyésztés, a síkásogn a földmívelés a fő foglalkozás. Az ipar selyemáruk, cipők, papir és kalap készítésére szorítkozik. Járásai: Borgo San Donnino, Borgotaro és P.

3. P., az ugyanily nevü tartomány és püspökség székhelye, a P. és vasút mellett, (1881) 45 217, becslés szerint (1893) 50 600 lakossal, selyem- és gyapjuszövéssel, selyem- és pamut-csipkekészítéssel, kalap-, hangszer-, üveg-, majolika-, agyagáru-, papir-, szappan-készítéssel és húspácolással; szappan-, gabona-, állat-, bor- és sajt-kereskedéssel. A csaknem egészen fasorokkal (rampari) körülfogott városon átvezet a Via Aemilia; ez szeli a Piazza grandét, amelyen a Correggio emlékszobra van Ferranitól (1870-ből) és Garibaldié Calandrától (1893); egyéb terei a Piazza della Steccata Mazzola festő emlékével Chiericitől és a Piazza della Prefettura II. Viktor Emanuel szobrával. A jelentékenyebb egyházi épületek: az 1058. megkezdett lombard-román székesegyház (il duomo), amelynek 8 szögü kupolájában látható Correggiónak hires, de megrongált Mária mennybemenetelét ábrázoló képe és portáléinál ugyanattól 6 oroszlán vörös márványból; a veronai márványból épített battisterio ugyanolyan stilusban 1196-1270-ig épült, 8 szögü ötemeletes és lapos fedelét 7 piramis díszíti; a Giovanni Evangelista-templom, szép renaissance épület kupolával (Correggio freskói ékesítik), három hajóval, 1510. Zaccagni Bernardótól épített képkápolnasorral, 1604. Moschino Simone által készített homlokzattal és Magnanitól 1614-ből való toronnyal; a Madonna della Steccata Zaccagnitól a Szt.-Péter-templom mintájára kupolával és 4 félkupolával; a Convento di San Paolo egykori bencekolostor, most nevelőintézet Correggio freskóival az egyik szobában. A profán épületek közt a kiválóbbak a be nem fejezett Palazzo della Pilotta (1597. Farnese kezdte építeni), régiség- s képgyüjteménnyel (Correggio, Holbein, Cimada Conegliano), a nagy Platina-könyvtárral (250 000 kötet, 4750 kézirat), amely az 1769. II. Fülöp Bourbon herceg által alapított Biblioteca Parmense és a Luccából ide hozott Biblioteca Palatina 1865. történt egyesítéséből keletkezett; a Teatro Farnese (1618-28), amelyet Alleotti épített 4500 néző részére. Tudományos intézetei közt első helyen áll az 1512. alapított, a jelen század elején bezárt és 1855. újra megnyitott egyetem jogi, orvosi és mat.-természettudományi fakultással, 41 docenssel, 313 hallgatóval, állatorvosi és gyógyszerész-iskolával, csillagvizsgálóval, botanikuskerttel és természetrajzi muzeummal. Ezenkivül van a városnak katonai iskolája, szépművészeti akadémiája képgyüjteménnyel és zeneiskolája. A város mellett szép sétahely a Stradone és a Colorno nevü szép kastély. Az 1864. itt talált, a bronzkorszakból eredő maradványokból itélve, P. helyén már a történelem előtti időkben is laktak emberek. Kr. e. 183. a bóji gallusok városát római gyarmattá tették és Augustus idejében Colonia Julia Augustának keresztelték. Már ekkor élénk kereskedése volt. A Ny.-római birodalom megdőlése után Felső-Olaszország sorsában osztozkodott. 1167. a lombard városi szövetséghez csatlakozott. A guelfek és ghibellinek közti küzdelem 1247-49-ig volt a leghevesebb. 1346. a Viscontiak uralma alá került és 1512-ig a milanói hercegséggel egy sorsban részesült. További történetét l. Parma hercegség alatt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is