Parnell
híres emberek
Károly Stewart, ir agitátor és politikus, szül. angol
protestáns szülőktől, Avondaleban (Wicklow grófságban) 1846., P. János Henrik
földbirtokos fia, megh. Brightonban 1891 okt. 6-án. Cambridgeban tanult, 1871.
örökölte atyai jószágát s 1875. South Meath képviseletében a parlamentbe
jutott. Itt a Home-Rule pártnak azon csoportjához csatlakozott, mely az angol
uralmat a leghevesebben ostromolta s rendszeres obstrukcióval akarta a
parlamentet az ir követelések teljesítésére kényszeríteni. P. rövid idő alatt
első szerepet vitt, demagog beszédmodora pedig Irországnak legnépszerübb
képviselőjévé tette. Midőn az 1879-iki rossz termés láttára Irországban inség
bekövetkezésétől tartottak, P. az u. n. tartományi liga élére állott, mely a
földbirtok radikális reformját tette fő feladatává és 1880 jan. Amerikában
ment, hogy az ottani ireket az ir-kérdés buzgó támogatására megnyerje. Itt
kitörő lelkesedéssel fogadtatva, tekintélyes pénzösszegekre tett szert.
Hazatérvén, 1880 máj. 17. az új választások után a 68 tagra felszaporodott
Home-Rule pártnak vezére lett. Miután a parlament a kabinet által benyujtott
bérlet-törvényjavaslatot (1880 aug.) elvetette, a P. által alapított tartományi
liga a zöld szigeten rendkivüli tevékenységet fejtett ki, melynek lakói P.-t
Irország «koronázatlan királyának» ünnepelték. A kormány hazaárulással vádolta,
de az esküdtek P.-t mindannyiszor felmentették. 1881 okt. a kormány rövid uton
elfogatta őt a Dublinban a kilmainhami börtönbe záratta, de 1882 máj.
szabadlábra helyezte őt, miután P. a bérbeadás kérdésében engedményeket tett.
Érdemeinek elismeréséül az irek 1883-84-ben 40 000 fontot gyüjtöttek számára.
Az 1885. választások alkalmából párthiveinek - parnelliták - száma 85-re
emelkedett a parlamentben s a konzervativeket támogatta, ami által Gladstone
bukását idézte elő. Ezentul mérvadó szerepet viselt a parlamentben s 1886. arra
birta Gladstonet, hogy ez és a liberális párt tekintélyes része a P.-féle
Home-Rule programmjának leglényegesebb pontjait, az ir parlamentet s
Irországnak törvényhozói függetlenségét elfogadják. Midőn a kormány az
Irországban elszaporodott politikai és agrárius gyilkosságok ügyében ellene is
vádat emelt, s a gyilkosságokban való részvétellel vádolta (1888); ártatlansága
kiderült, mivel a Timesben közölt s állítólag általa irt levelek egész sorozata
csupa hamisítványnak bizonyult. (V. ö. Dicey, The Verdict; a tract on the
political significance of the Report of the P. Commission, London 1890.)
Azonban egy másik, 1890. ellene indított per veszélyesebb jellegü volt. A londoni
esküdtszék ugyanis nov. 17. P.-t az ő meghitt barátjának, O"Shea ir kapitánynak
feleségével való házasságtörés vétségében bűnösnek találván, elitélte.
Mindazonáltal a nov. 25. megnyilt parlamentben az irek újból vezérüknek
ismerték el őt, de az ir szabadelvüeknél ellene irányuló mozgalom volt
észrevehető, Gladstone pedig egy nyilt levélben kijelentette, hogy P.-lel
semmiféle érintkezésbe nem lép, sőt nem fáradozhat többé Irország érdekében, ha
P. az ir párt vezérszerepét továbbra is megtartja. Erre az ir pártban rendkivül
heves tárgyalások folytak, melyek végre dec. 8. teljes szakadásra vezettek; a
számban nagyobb párt P.-t a vezérségről letette, aki mellett csak vagy 25
képviselő maradt meg. A felizgatott közvéleményt azzal csillapította le, hogy
1891. nőül vette O"Shea asszonyt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|