Parnell

Károly Stewart, ir agitátor és politikus, szül. angol protestáns szülőktől, Avondaleban (Wicklow grófságban) 1846., P. János Henrik földbirtokos fia, megh. Brightonban 1891 okt. 6-án. Cambridgeban tanult, 1871. örökölte atyai jószágát s 1875. South Meath képviseletében a parlamentbe jutott. Itt a Home-Rule pártnak azon csoportjához csatlakozott, mely az angol uralmat a leghevesebben ostromolta s rendszeres obstrukcióval akarta a parlamentet az ir követelések teljesítésére kényszeríteni. P. rövid idő alatt első szerepet vitt, demagog beszédmodora pedig Irországnak legnépszerübb képviselőjévé tette. Midőn az 1879-iki rossz termés láttára Irországban inség bekövetkezésétől tartottak, P. az u. n. tartományi liga élére állott, mely a földbirtok radikális reformját tette fő feladatává és 1880 jan. Amerikában ment, hogy az ottani ireket az ir-kérdés buzgó támogatására megnyerje. Itt kitörő lelkesedéssel fogadtatva, tekintélyes pénzösszegekre tett szert. Hazatérvén, 1880 máj. 17. az új választások után a 68 tagra felszaporodott Home-Rule pártnak vezére lett. Miután a parlament a kabinet által benyujtott bérlet-törvényjavaslatot (1880 aug.) elvetette, a P. által alapított tartományi liga a zöld szigeten rendkivüli tevékenységet fejtett ki, melynek lakói P.-t Irország «koronázatlan királyának» ünnepelték. A kormány hazaárulással vádolta, de az esküdtek P.-t mindannyiszor felmentették. 1881 okt. a kormány rövid uton elfogatta őt a Dublinban a kilmainhami börtönbe záratta, de 1882 máj. szabadlábra helyezte őt, miután P. a bérbeadás kérdésében engedményeket tett. Érdemeinek elismeréséül az irek 1883-84-ben 40 000 fontot gyüjtöttek számára. Az 1885. választások alkalmából párthiveinek - parnelliták - száma 85-re emelkedett a parlamentben s a konzervativeket támogatta, ami által Gladstone bukását idézte elő. Ezentul mérvadó szerepet viselt a parlamentben s 1886. arra birta Gladstonet, hogy ez és a liberális párt tekintélyes része a P.-féle Home-Rule programmjának leglényegesebb pontjait, az ir parlamentet s Irországnak törvényhozói függetlenségét elfogadják. Midőn a kormány az Irországban elszaporodott politikai és agrárius gyilkosságok ügyében ellene is vádat emelt, s a gyilkosságokban való részvétellel vádolta (1888); ártatlansága kiderült, mivel a Timesben közölt s állítólag általa irt levelek egész sorozata csupa hamisítványnak bizonyult. (V. ö. Dicey, The Verdict; a tract on the political significance of the Report of the P. Commission, London 1890.) Azonban egy másik, 1890. ellene indított per veszélyesebb jellegü volt. A londoni esküdtszék ugyanis nov. 17. P.-t az ő meghitt barátjának, O"Shea ir kapitánynak feleségével való házasságtörés vétségében bűnösnek találván, elitélte. Mindazonáltal a nov. 25. megnyilt parlamentben az irek újból vezérüknek ismerték el őt, de az ir szabadelvüeknél ellene irányuló mozgalom volt észrevehető, Gladstone pedig egy nyilt levélben kijelentette, hogy P.-lel semmiféle érintkezésbe nem lép, sőt nem fáradozhat többé Irország érdekében, ha P. az ir párt vezérszerepét továbbra is megtartja. Erre az ir pártban rendkivül heves tárgyalások folytak, melyek végre dec. 8. teljes szakadásra vezettek; a számban nagyobb párt P.-t a vezérségről letette, aki mellett csak vagy 25 képviselő maradt meg. A felizgatott közvéleményt azzal csillapította le, hogy 1891. nőül vette O"Shea asszonyt.

Forrás: Pallas Nagylexikon