Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
párolgás evaporation...
párolgás oozing

Magyar Magyar Német Német
Párolgás... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Párolgás

A folyékony halmazállapotú anyag átmenete légnemű halmazállapotba. A folyadékok minden hőfokon párolognak.

A párolgáshoz hő kell, melyet a párolgó anyagok részben önmaguktól, részben környezetüktől vonnak el, ezért a Párolgás a környezet lehűlésével jár.
Párolgás csak a folyadék szabad (gázzal, ill, levegővel érintkező) felületén történik. A párolgás jelensége a molekulák hőmozgásával magyarázható (Hő).
Mivel a molekulák egy része az átlagnál nagyobb, más része kisebb sebességgel mozog, a nagyobb sebességű molekulák legyőzhetik a folyadék felületén működő visszatartó erőt (Felületi feszültség), és elszakadva a folyadéktól, a felette levő térbe repülnek.
Különböző folyadékok egymástól eltérő sebességgel párolognak. Pl. az éter, a szalmiákszesz, a kénsav nagyobb sebességgel párolog, mint a víz.
A párolgás annál gyorsabb, minél nagyobb felületen megy végbe, minél magasabb a folyadék hőfoka, minél kisebb a folyadékra nehezedő nyomás és minél nagyobb a folyadék feletti légáram sebessége.
A mezőgazdaság szempontjából a párolgás értékeit vizsgálva, különbségeket kell tennünk: a szabad felszín, a talaj és a növényzet párolgása között. A szabad felszín párolgása hazánkban októbertől márciusig napi 0,32,5 mm között, áprilistól szeptemberig napi 3-5 mm között ingadozik. A Tiszántúlon a szabad felszín párolgása évi 500-600 mm. párolgást észlelhetünk a hótakaró felületéről is, amely nem nagy, de a fagypont alatt is kimutatható.

A talaj párolgása nagymértékben függ attól, hogy milyen a talaj színe, fekvése és növényzete. A talaj színe és fekvése a talajnak a napsugárzás hatása alatti hőmérséklet-növekedését jelentősen befolyásolja. A talaj hőmérséklete viszont a felső néhány cm-es talajréteg párolgás-ára van hatással. A növényállomány sűrűsége csökkenti a talaj párolgását. A párolgásra kedvező viszonyok között a talaj-párolgás évi értéke elérheti a 200 mm-t.
Viszont Hank vizsgálatai szerint korszerű agrotechnikával a talaj párolgása a tenyészidő alatt 30-40 mm-re is csökkenthető. (Föld alatti harmat) A növényzet párolgása a tulajdonképpeni párologtatás, a transzspiráció.
A különböző növények párologtatásának mértéke eltérő, azt a transzspirációs koefficienssel (párologtatási együttható) szoktuk jellemezni, amely megmutatja, hogy az adott növény 1 kg szárazanyagának felépítéséhez hány kg vizet párologtat el. A transzspirációs koefficiens növényfajtól, fajtától, fejlődési állapottól, az életfeltételek alakulásától stb.-től függően legtöbbször 200 és 1000 között mozog.
A talaj párolgása és a növényzet párologtatása csak nehezen vizsgálható egymástól elkülönítve. Ezért egyes kutatók a talaj és a növényzet párolgását egységes értékként kezelik. így pl. Cselőtei az egyes zöldségnövények vízháztartásának jellemzésére teljes vízfogyasztásukat tünteti fel s ebben a vízmennyiségben a transzspiráció és a talajpárolgás együttes értékeit határozza meg. párolgási veszteség a tárolt vízkészletekből elpárolgó vízmennyiség. Nagysága a párolgó szabad vízfelszín nagyságával arányos. Ezért víztároláskor a párolgási veszteség csökkentése érdekében is a lehető legnagyobb vízmélység biztosítására kell törekedni.
Természetesen a csatornákban v. medrekben mozgó víztömegek esetében is számolnunk kell párolgási veszteséggel. A párolgási veszteségek hazánkban évenként kb. 50-60 cm vastag vízréteg elpárolgását jelentik. A párolgásnak nagy jelentősége van a szárításban is.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is