Parszik

v. új-persa elnevezéssel gebrek, helytelenül tűzimádók, Zoroaszter hitéhez hű maradt persák. Számuk igen csekély, magában régi hazájokban, Persiában, Jezd és Kirmánban alig vannak többen öt-hat ezernél; Indiában, hová a mohammedánok üldözései elől menekültek, körülbelül 90 000-en laknak. Legtöbben Gudserát tartományban élnek. Bombay kikötővárosban jelentékeny részét alkotják a lakosságnak. Józanságuk és tagadhatatlan üzleti szellemük folytán nagy vagyonra téve szert, előkelő szerepet játszanak az indiai társadalomban. Hit dolgában két táborra oszlanak, a szabadelvü és a konzervativ pártra. Az előbiek mindenben az európai felvilágosodás szülte szokásokhoz alkalmazkodva a modern fogalmaknak megfelelően akarják ősrégi dogmáikat magyarázni s vallásos szertartásaikat átalakítani. Különösen a nevetséges és kevéssé esztetikus tisztulási szokásokat (melyek közt egyik legfontosabb a Gaomaezo, modern nyelven Nirang, a tehénvizelettel mosakodás) iparkodnak kiküszöbölni. Az ósdiak minden régi szokáshoz makacsul ragaszkodnak és világért sem változtatnának a régiség által megszentelt hagyományos szertartásokon, melyek elég dolgot adnak nekik, mert egy igazhivő parszinak tizenhatszor kell napjában imádkoznia. Temetkezésük az Aveszta szabályai szerint történik. A Malabar Hillen Bombayban láthatók a gebrek temetőtornyai, az u. n. dakhmák, hol a holttestek a ragadozó madaraknak kitétetnek. A tüzet nem imádják, de mint a jó isten Ahura-Mazda vagy szokottabb nevén Ormuzd szimbolumát tiszteletben tartják. A gyertyát elfujni nem szabad az igazhivő gebrnek, hanem csak karjai mozgatásával keletkezett léghuzammal szabad azt lassan eloltania. Az ősrégi haoma nedv áldozat még most is dívik. Papjaik csak újabb időkben kezdik érteni szent nyelvöket, a zendet, melyen imáik és himnuszaik irva vannak. Vallásuk valójában inkább monoteizmus mint dualizmus, mert a jó isten hatalma a tulnyomó. Erkölcstanukat a jó gondolatok, jó szavak és jó tettek háromságára, mely a már az Avesztában ki van fejezve, alapítják.

Forrás: Pallas Nagylexikon