Párt

politikai értelemben a célazonosság alapján szövetkezetteknek összessége. A párt élén érdemileg a pártvezérek állanak, akik személyi jelentőségüknél fogva a többi párttagok fölött tulsúllyal birnak; alakilag a pártelnökök, akiknek nem szükségképen vezéreknek kell lenniük; a párt céljainak képviseletére és terjesztésére a pártközlönyök szolgálnak, a párt vezérelveit a pártprogramm tartalmazza. A párt sikeres működésének feltétele a pártszellem vagyis a hajlam a párthoz csatlakozni s annak törekvéseit érvényesíteni; másrészt a pártfegyelem, vagyis a szoros összetartás, elvhűség, s a pártkérdésnek nyilvánított kérdésben a párthatározat kötelező voltának elfogadása, mig egyéb kérdésben mindenki saját meggyőződését szabadon követheti. Pártkérdésnek nyilvánított kérdésben a párthatározat el nem fogadásának a pártból való kilépés, illetőleg kizárás a következménye. Azoknak az elveknek összessége, melyek a párt eljárását irányítják, pártpolitikának nevezik. Azt az irányt, mely mindent, amit egy másik párt ajánl, csak azért ellenez, mert a javaslat nem tőle indult ki, a pártpolitika elfajulásának kell tekinteni, mint amely a pártérdeket a haza érdeke fölé helyezi, holott a dolognak megfordítva kell állania, mert a pártérdek soha sem öncél, hanem eszköz a legfőbb cél, a végcél: a haza érdeke szolgálatában. A parlamenti pártokat frakcióknak is nevezik. Annak a pártnak, mely nem általános, hanem személyes érdekeket követ, koteria, klikk a neve.

Forrás: Pallas Nagylexikon