Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Párthatároz... ----

Magyar Magyar Német Német
Párthatároz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Párthatározat

Közoktatási párthatározat: a közokt. ? más területekhez hasonló ? közvetlen pártirányításának adminisztratív eszköze a ?fordulat éve? (1948) után, a hazai áll. és pol.-i viszonyok szovjet típusú átalakítását követően, aminek eredményeképpen az okt.-ügy irányítása formálisan is kikerült az áll. szervek kezéből. A működés és a fejlesztés direktíváit az MDP, ill. az MSZMP kongresszusain elfogadott pártprogramok, valamint a mellőzött tv.-i szabályozást helyettesítő párthatározatok tartalmazták. ? Az MDP Közp.-i Vez.-ségének 1950-es határozata a szovjet közokt.-pol. és ped. elveinek és gyakorlatának átvételét, az isk.-i tevékenység erőszakos pol.-i befolyásolását, átideologizálását tűzte ki célul. Az 1954-es párthatározat lényegét illetően változatlan célokat követett, a korrekciós szándékot az addig teljesen mellőzött nemzeti szempontoknak az internacionalizmussal egybekapcsolt érvényesítésével kívánta kifejezésre juttatni. A közvetlen pártirányítással működő monolit isk.-rendszer azonban változatlanul az egységesen előírt ideológiai-pol.-i szempontok szerint szolgálta ?a kommunista ember? nev.-ét és a kommunizmus társ.-i utópiájának erőszakos megvalósítását. ? 1956 után elkerülhetetlenné vált a jogáll.-iság bizonyos formáinak és eljárásainak felelevenítése. Ilyen legitimációs kísérlet volt az MSZMP VII. kongresszusának határozata nyomán született 1961. évi III. tv., amely az ?épülő kommunizmus? viszonyaihoz kívánta igazítani a m. isk.-rendszert. A megalapozatlan, utópisztikus isk.-reformot paradox módon az 1965. évi párthatározat, azt követően pedig alacsonyabb szintű jogszabályok helyezték hatályon kívül. ? Az 1960-as évek második felében fellépő gazdasági reformtörekvések társ.-i és pol.-i következményei az okt.-ügy tv.-en kívüli állapotának a feloldását s a társ.-i szükségletekre jobban reagáló, kevésbé átpolitizált oktatási stratégia kialakítását sürgették. Az 1972. évi párthatározat (a Közp.-i Bizottság június 16-i határozata) azonban a megtorpanó gazdasági reform mögött érzékelhető, ideológiai-pol.-i szempontból ellenőrizhetetlenné váló s a pártáll. berendezkedést fenyegető társ.-i-pol.-i folyamatok megfékezésének az eszköze lett. A reformvárakozásokkal ellentétben nem egy új oktatási tv.-t készített elő, hanem a közjogi formaságokat ismét nyíltan mellőző, áll.-pártként funkcionáló MSZMP-nek az oktatás feletti befolyását erősítette, az ideológiai-pol.-i ellenőrzés megszilárdítását szolgálta, s közel másfél évtizeddel meghosszabbította a m. közokt. tv.-en kívüli állapotát. Az 1972. évi párthatározat elodázta a közokt. régóta esedékes strukturális reformját. A megkezdett tartalmi korszerűsítés fokozódó beavatkozást jelentett a ped.-i tevékenységbe, mivel ? ismételten ? pol.-i döntés tárgyává tett szakmai kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy az isk.-i nevelő-oktató munkának ?a tanulók teljes tevékenységrendszerének átfogására? kell irányulnia, s ennek érdekében indukálta ? a mesterségesen gerjesztett társ.-i igényekre hivatkozva ? az egész napos nev. ? a családi nev.-t átvállalni kívánó ? rendszerének a Szovjetunió korabeli mintáit követő erőszakos kiterjesztését. A 70-es években elindult isk.-korszerűsítési folyamatok azonban számos pozitív elemet is tartalmaztak, amelyek ? a párthatározat szándékai ellenére ? csíráit jelenthették a következő évtized okt.-fejlesztési reformtörekvéseinek. ? Az okt.-ügy korszerűsítését sürgető új és differenciálódó társ.-i igények az 1980-as évek elején kikényszerítették az okt.-pol. stratégiai irányváltását. A lefékezett gazdasági és a lappangó társ.-i reformtörekvések kikezdték a korábbi kompromisszumokon nyugvó, törékeny társ.-i konszenzust, sőt a tabunak számító pol.-i intézményrendszert is. Ezt az új helyzetet tükrözi a korszak utolsó okt.-pol.-i pártdokumentuma, az MSZMP közp.-i bizottságának 1982-ben közzétett ?állásfoglalása?, amely ? a pártdiktatúra új körülményeihez igazodóan ? már elnevezésében is ?puha? szabályozási kísérlet volt a korábbi ?kemény? gyakorlattal szemben. A bekövetkezett stílusbeli változást érzékelteti az ?Állásfoglalás? zárófejezete, amelyben a KB ?felkérte a kormányt, hogy dolgozza ki és hagyja jóvá a közokt. és a felsőokt. fejlesztési programját?. Ezzel egyidejűleg napirendre került egy új oktatási tv. kidolgozása, amely kétségtelen változást jelzett a pártáll. okt.-pol.-i és a kézi vezérlésű okt.-irányítás 1948 utáni tört.-ében. Az isk.-k belső életét is érintő egyéb rendelkezések, határozatok (a vallásos világnézet elleni eszmei harcról, műv.-pol.-ról stb.) azonban 1989 júl.-áig nem vesztették érvényüket.

Kelemen Elemér



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is