Pártos

1. Béla, ügyvéd, politikai iró, született Apatinban 1844., hol atyja ügyvéd volt. Középiskolai tanulmányait Nagy-Becskereken és Pécset, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1867. törvényszéki aljegyzővé választották Zomborban, 1871. tiszteletbeli ülnök lett. 1872. hivatalától megválva, Budapestre jött s itt ügyvédi irodát nyitott. Tagja 1882 óta a székes főváros törvényhatósági bi zottságának. Önálló művei: A felsőházi törvényjavaslatról (Budapest 1844); A főrendiház reformja (u. o. 1882); Az ötéves mandátum ellen (u. o. 1885); A polgári házasságról (u. o. 1893); A felekezeti harc ellen (1895).

2. P. Gyula, műépítész, az előbbinek öccse, szül. Apatinban 1845. Gimnáziumi tanulmányait Becskereken elvégezvén, nagybátyjának építési irodájában gyakornokoskodott három esztendeig, majd feljött Budapestre s a József-műegyetemre iratkozott be, melynek 1866-ig volt hallgatója; egyidejüleg azonban Ybl Miklós irodájában is dolgozott s részt vett a Sándor-utcai országház építkezésénél is. 1866. Berlinben az építészeti akadémián fejezte be tanulmányait. Majd nagyobb tanulmányutazást tett Németországban s Olaszországban. Utazásait befejezve, 1869-ben Szkalnitzy irodájába lépett be, 1870. pedig önálló építési irodát nyitott. 1878. Párisban a nemzetközi kiállítás alkalmával «Officer d"Académie»-vé nevezték ki. Nevezetesebb művei: az 1874. épült hires «Kecskeméti-ház» Budapesten, az új római kat. templom Kun-Félegyházán, a szegedi városház, melyet Lechnerrel együtt épített, valamint a kecskeméti és szombathelyi lovassági laktanya, a kassai felsőbb leányiskola és internátus, sok bérház, megyeház, fogadó stb. Most az iparművészeti muzeum és iskola budapesti palotájának befejezésével van elfoglalva. P. 1890. nőül vette Bartolucci Viktoria (l. o.) operaénekesnőt. Tagja Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. V. ö. Künstler-Album (VIII. sz. 1890) s az ezredéves országos kiállítás képzőművészeti csoport képes tárgymutatója.

Forrás: Pallas Nagylexikon