(ejtsd: pa de kale), 1. a La Manche-csatorna (l. o.)
legkeskenyebb része. - 2. P., francia département a La Manche-csatorna, Nord és
Somme között, 6600 km2 területtel, (1891) 874 364, 1 km2-re
132,6 lak. A nagyjából sík départementban két dombsor, a Mont-Hulin és
Mont-Lambert vonul végig. Számos kisebb folyó öntözi, igy az Authie, Canche,
Liane, Aa, Scarpe stb. Az éghajlat változó és viharos. A mocsárokat és tőzeges
területeket kivéve, földje igen termékeny, különösen a tenger melletti
lapályokon. 4980 km2-nyi területe szántóföld; az intenziv
földmívelés exportra is termel gabonát; (1892) 3 305 475 hl. búzát 169 740
ha.-on, 230 120 hl. rozsot, 775 865 hl. árpát, 3,6 millió hl. zabot, azután
cukorrépát, lent és dohányt. Igen virágzó az állattenyésztés is. A bányászat
nagy mennyiségü szenet (8,2 millió t., csaknem 1/3-a a
franciaországi szénnek) azonkivül vasércet és tőzeget szolgáltat. Az ipar ágai:
a fémek feldolgozása, gép-, cukor-, szesz-, bőr-, téglagyártás, malomipar,
agyag-, üvegáru-, vászon-, csipke-, batiszt-, karton- és paszomántkészítés. A
forgalmat a vasutakon kivül több csatorna (122 km.) mozdítja elő, amilyen a
Calaisból az Aaba, az Aaból a Lysbe vezető csatorna. Járásai: Arras, Béthune,
St.-Omer, Montreuil, St.-Pol és Boulogne. Székhelye Arras. 1890. Artois
grófságból és Pikardia Boulonnais, Ponthieu és Calaisis nevü vidékeiből alakították.
V. ö. Vuillemain, Le bassin houillier de P. (Lille 1885), Joanne, Géogr. du
département de P.
Forrás: Pallas Nagylexikon