Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Páska-ünnep... ----

Magyar Magyar Német Német
Páska-ünnep... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Páska-ünnep

(héb. peszach, chag ha-peszach, az elkerülésnek ünnepe, v. chag ha-mazzôth, a kovásztalan kenyerének ünnepe), a bibliai történet szerint a zsidóktól az Egyiptomból való kivonulás emlékezetére megülendő ünnep, mely első nevét onnan nyerte, hogy a halál angyala, amely az egyiptombeliek első szülötteit elragadta, a zsidók házait elkerülte. A gabnaérés hónapjának (nizzám) 14-ik napjától kezdve 7 napig, a Palesztinán kivül lakó zsidóknál 8 napig tart. Jeruzsálemben ugy ünnepelték meg, a pentateuch törvényének megfelelőleg, hogy minden család az ünnep előestéjén egy hibátlan sült bárányt, amelyet a templomban kellett levágni, fogyasztott el. A hét, illetve nyolc napon át csak a kovásztalan kenyér élvezete volt megengedve, amely törvény a templom elpusztulása után is érvényben maradt. A jeruzsálemi templom fennállása idején az ünnepi szokásokhoz tartozott a hómer bemutatása is, amely abban állott, hogy az ünnep 2-ik napján megkezdték az aratást és a legelőször learatott gabonából egy hómert a templomban bemutattak oly módon, hogy a belőle készült lisztből egy maréknyit olajjal és tömjénnel az oltáron elégettek. Különösen erre a törvényre támaszkodik a bibliai tudósok azon föltevése, hogy a P. eredetileg természeti ünnep volt, amely az aratás kezdetével függött össze és csa később fűződtek hozzá olyan történeti emlékek, mint az Egyiptomból való kivonulás s ami vele egyértelmü, Izrael népének keletkezése. A zsidóságban később az ünnephez még más vallásos eszmék is fűződtek, amiről tanuságot tesz az Egyiptomból való kivonulásról szóló elbeszélések, zsoltárok és egyéb énekek gyüjteménye (pészach-hagáda) is, amely zsidó családoknál az ünnep előestéjén a mai napig használatban van.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is