Passaglia

(ejtsd: passzalyja) Károly, olasz teologus és tudós, szül. a Lucca melletti Piave a San Pavlo helységben 1812 márc. 2. magyar nyától. Megh. Torinóban 1887 márc. 12. 1827. belépett a Jézus-társaságba és pappá szenteltetvén, 1844. tanár volt a Collegium Romanumban. Számos munkát irt: Commentarius de praerogativis P. Petri Apostolorum Principis (Regensburg 1850); De immaculata Deiparae conceptu (Róma 1854); ez, melyet Schrader Kelemen társával együtt dolgozott ki, jelentékeny mérvben hozzájárult a szeplőtlen fogantatás dogmájának kihirdetéséhez. 1859. az olasz egység eszméje eltántorította és egy névtelen röpiratot adott ki: Pro causa italica ad episcopos catholicos, amelyben, hogy annál nagyobb figyelmet keltsen fel, a pápa világi hatalmát az egyházra nézve veszélyesnek állította. Erre, miután könyve indexre került, elhagyta a rendet és Torinóba ment (1861), ahol erkölcsfilozofiát adott elő. 1862-66. Mediatore c. lapot adott ki, melyben a pápa világi hatalmát ostromolta, miglen mindent nyilvánosan visszavont. Munkái közül említendők még: La questione dell"independenza ed unit? d"Italia dinanzi al clero (Firenze 1861); Renan Jézus életének cáfolata (Torino 1864, 2 köt.); La causa del cardinale Girolamo d"Andrea (u. o. 1867).

Forrás: Pallas Nagylexikon