Passau
földrajz
az ugynaily nevü járás és püspökség székhelye a bajorországi
Alsó-Bajor kerületben, a Duna, Inn és Ilz öszsefolyásánál, vasút mellett,
(1890) 16 633 lak., parkett-, aranylakk-, bőr-, papir-, tükör-, porcellán-,
gyufa-, sörgyártással; gőzfürészmalommal; gránitbányával, élénk kereskedéssel,
amelynek fő cikkei a magyar gabona és az Obernzellben készített olvasztó
tégelyek. P. az Inn és Duna közti sziklás földnyelven épített tulajdonképeni
városból (Alstadt és Neumarkt) és a külvárosból (Innstadt és Ilzstadt) áll. A
Dunán és Innen vashidak vezetnek át. Jelentékenyebb épületek egy magaslaton az
V. sz.-ban alapított Szt. István székesegyház, amelyet a XVII. sz.-ban
barokízlésben újra építettek; előtte a Domplatzon I. Miksa ércszobra; a domb
É-i oldalán a Domhof a szentháromság, a Henrik- és más 2 kápolnával; továbbá a
mostani postaépület, amelyben V. Károly és Szász Móric 1552. a passaui
egyezséget kötötték; a püspöki palota és a városháza. Az Innstadt fölött van
egy búcsujáró Mária-templom kapucinus kolostorral; balra a Dunától egy
hegylejtőn, ahol a Stadtpark terül el, látható az egykori kastély Freudenhain,
most az angol kisasszonyoké. A város fölött az Ilz mellett van Hals fürdő, 2
Kneipp-féle intézettel. A város legrégibb része, az Insstandt helyén már Kr. e.
100. volt egy helység, amelyet Bojodurumnak hivtak; ezt a rómaiak idejében
Castra Batavának hivták. 738. püspökségnek lett székhelyévé. Piligrim püspök a
X. sz. végén térítőket küldött hazánkba s utóbb állítólag az apácák itteni
zárdájában temették el Gizellát, Szt. István feleségét (l. Gizella). 1803. a
püspökséget szekularizálták, amelynek akkor területe 990 km2,
lakóinak száma 52 000 és tiszta jövedelme 430 000 frt volt. A püspökség Ny-i
része a várossal együtt akkor Bajorországnak, a K-i nagyobb rész pedig a
toscanai nagyhercegnek jutott. 1805. azonban Bajorország az egész püspökséget
megkapta. V. ö. Erhard, Gesch. der Stadt P. (Passau 1862-64); Morin, P., das
Koblenz d. Donau (u. o. 1878); Lang és Widemann cikkei; Passauer Annalen
(Histor. Jahrb. 1896).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|