Pasteiner

Gyula, műtörténetiró, egyetemi tanár, szül. Tatában 1846. Tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte 1864-68., ezután négy évig a budai gimnáziumban tanított, 1872-től négy éven át állami ösztöndíjjal külföldön művészettörténeti tanulmányokat tett, beutazta Európa nyugati és keleti országainak nagyobb részét. 1876 óta a budapesti tudományegyetemen a művészettörténetet tanítja. A magyar tud. akadémia 1890. tagjává választotta. Korábban tanügyi kérdésekről is irt és több éven át hirlapiró volt, utóbb irodalmi munkássága a művészet terére szorítkozott. Irt birálatokat és művészettörténeti dolgozatokat. Korábbi dolgozatai a Pesti Napló 1870-73., Kelet Népe 1875-76-iki évfolyamaiban jelentek meg. Egyes dolgozatait közölték: Fővárosi Lapok (1873), Életképek (1876), Magyar Tanügy (1875), Egyetemes Philologiai Közlöny (1877), Athenaeum hetilap (1873), Képzőművészeti Szemle (1879), Közvélemény (1877), Pester Lloyd (1877), Havi Szemle (1878, 1879); Das moderne Ungarn (Berlin 1883) c. könyvében; Die bildende Kunst in Ungarn und ungarische Künstler in der Fremde. Biráló cikkei közül fölemlítjük még azokat, melyek a Budapesti Szemle 1882, 1883, 1884, 1885, 1886, 1887, 1888, 1889, 1893, 1894, 1895. évfolymaiban jelentek meg. 1885-94. szerkesztette a Művészi Ipar c. folyóiratot. Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben c. munka Magyarországot ismertető részének 3. kötetében megjelentek: Az építés Budapesten; 4. kötetében Őskori, római és népvándorlási emlékek a Dunántu; 5. kötetében Építészeti emlékek Felső-Magyarországon címü dolgozatai. Doktori értekezése: A régi művészetek történetének mai tudományos állása (Budapest 1875). Akadémiai székfoglaló értekezése: Az építészet I. Mátyás király alatt (Budapesti Szemle 1893). Értekezések: A művészi és nem művészi utánzás (Havi Szemle 1879); A képirás (Athenaeum 1892); XVIII. századi falképek Magyarországon (Akadémiai Értestő 1896). Nagyobb munkája: A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig (Budapest 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon