Pasteur-intézet

Mióta Pasteur a veszettség kitörése ellni védőojtást felfedezte a művelt világ majdnem minden országa létesített u. n. P.-eket, ahol a veszett állatok által megmart egyéneket védőojtásban részesítik. Budapesten a Hőgyes Endre professzor kezdeményezésére létesített és azóta vezetése alatt álló, az egyetemi ált. kór- és gyógytani intézettel kapcsolatos P. 1890 ápr. 15. kezdte meg működését (a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1890 jan. 18-iki 57 405. sz. leirata értelmében). Az intézet személyzete az igazgatón kivül egy intézeti segédből, preparátorból és két szolgából áll. A személyzeti és dologi kiadások fedezésére évi 4500 frt átalány áll rendelkezésre. Az intézet ideiglenesen az üllői-úti orvoskari központi épületben van elhelyezve és 5 szűk helyiségből áll, melyek egyikében a betegek felvétele és ojtása, kettőben az ojtóanyag termelése és elkészítése történik; van ezeken kivül egy várószoba és egy souterrain-helyiség az ojtó anyagot termelő, veszettség-virussal beojtott házi nyulak számára. A védőojtások ingyenesek. A P.-ek áldásos működését legjobban az bizonyítja, hogy a veszettségellenes védőojtások a veszettségben való elhalálozást 15-20%-ról körülbelül 1%-ra szállították alá. Igy p. a budapesti P.-ben 1890 ápr. 15-től 1895 dec. 31-ig orvosolt és teljes védőojtást kapott 4914 egyén közül a védőojtás dacára 58 kapta meg a veszettséget (1,11%), mig Magyarország 985 olyan lakosa közül, aki veszett állat által megmaratott, de védőojtásban nem részesült, 147 halt meg veszettségben (14,94%). A legnagyobb és legrégibb a párisi intézet, mely 1885. kezdte meg működését és azóta szakadatlanul munkálkodván, 1895 végéig összesen 17 337 egyént részesített védőojtásban.

Forrás: Pallas Nagylexikon