Pasteur

(ejtsd: pasztőr) Lajos, kiváló francia kémikus, szül. Dôleben (Jura département) 1822 dec. 27., megh. Párisban 1895 szept. 28. Atyja szerény, becsületes timármester volt, aki fiát, Arboisba költözvén, az ottani collegeben taníttatta, innen a besançoni kollégiumba került és itt 18 éves korában (1840) maître répétiteur, 1842. pedig az École normale növendéke lett. Tanárai Párisban a kémiában Balard és Duma J. B., a fizikában pedig Delafosse voltak. Mint 25 éves ifju fedezte fel a poláros fény síkját jobbra csavaró borkősavnak fizikai izomerjét; a balra csavaró borkősavat és ebből kiindulva kisérleteiből azt a következtetést vonta le, hogy a poláros fényre ható testeknek belső molekuláris asszimetriával kell birnia. E felfedezés utáni évben Dijonban a fizika, 1849. Strassburgban a kémia tanára lett. Ezután az erjedés tanának kutatására szentelte idejét és a tejsavas meg az alkoholos erjedést okozó specifikus erjesztőket izozálva, a Liebig-féle nézetet megdöntötte és megállapította, hogy az erjedés nem egyéb, mint apróbb élő lényeknek táplálkozási folyamata. Majd a vajsavas erjedést tanulmányozta és kimutatta, hogy ezt az erjedést okozó pálcika alaku «vibriók» oxigén nélkül élni és szaporodni képesek, sőt hogy ezeket a szabad oxigén megöli. Ezzel megállapította a bakterologiának egyik alapvető tételét (az oxigén nélküli életet) és kimondotta, hogy erjedés áll be, mihelyt valamely élő sejt oxigén nélkül élni, szaporodni képes. Felállította azt a tételt, hogy nincsen erjedés mikroorganizmusok nélkül és hogy minden egyes erjedésnek oka egy-egy specifikus mikroorganizmus, amelyek közül igen sok a levegő porában mindig feltalálható. 1857. kiderítette a különféle borbetegségek okát és a módszert (pasteurisatio), amellyel ellenök küzdeni lehet (l. Bormelegítés). 1865. a selyemhernyóbetegség okát sikeres eredménnyel kutatta. 1876. a fertőző betegségek okának kipuhatolását kezdte meg és főleg a tyúk-kolera kérdését tette tanulmánya tárgyává, és ekkor fedezte fel, hogy miként lehet a betegséget okozó bacillusok mérgének mérgező hatását fokozatosan gyöngíteni és az ilyen módon kapott virusokat védőojtásra alkalmazni. Az elért siker után a lépfene virusát, ezután pedig a sertés orbáncát fedezte fel és ennek gyakorlati alkalmazásával a nemzetgazdaság terén elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. 1880. végétől kezdve pedig a veszettség fix virusának felfedezésére fordította lángeszét és a köztudomásu siker, melyet e borzasztó betegség gyógyítása körül elért, örök hálára kötelezte az egész emberiséget. Munkái: Nouvel exemple de fermentation déterminé par des animalcules infusoires pouvant vivre sans oxygene libre (Páris 1863); Études sur le vin, ses maladies etc. (u. o. 1868); Études sur la maladie des vers á soie (u. o. 1870-71); Études sur la biere (u. o. 1876); Les microbes (Tyndallal, u. o. 1878); Sur les maladies virulentes et en particulier sur la maladie appelée Cholére des poules (u. o. 1880); Études sur le vinaigre, ses maladies, moyens de les prévenir etc. (u. o. 1868); Nouvelles études sur la maladie des vers á soie etc. (u. o. 1871). V. ö. Bournard, P. sa vie, son oeuvre (Páris 1896); Gruber, P.-s Lebenswerk (Bécs 1896); Pertik Ottó, P. emlékezete (Budapest 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon