Paszternák
növény
(pasternák, peszternák, pasztornák, paszternác a
Balatonnál, pasztorma, pasztormány, mohrépa, olasz répa, makác Beythe
Istvánnál); az ernyősök családjának egy, illetve kétnyáréltü génusza (Pastinaca
L.). Gyökere orsóforma és húsos, levele szárnyaltan hasadt, ernyőgallérja kevés
levelü, gyér virágu ernyőjében lapos zászlós szélü ikerszem-termést érlel. A
kerti P. (P. sativa L.), kétnyári barázdás száru kóró egyszer szárnyalt
hasítéku levéllel, tojásdad levélkéi tompán csipkések vagy rendetlenül fürészeltek.
Apró virága sárga. Füvét birka, szarvasmarha és ló megeszi, de a tej kesernyés
tőle. A metélt levelü P. (P. dissecta Vahl) Előázsiában szekakul néven
termesztett kétnyári édes gyökerü főzeléknövény. A P. mély rétegü mész- s
márgatalajon díszlik legjobban s ugy mívelendő mint a sárga répa. Tavaszkor
sorba vetik 40-50 cm.-nyi távolságra. Kat. holdjáról 120-180, kedvező viszonyok
között 280 q gyökér és 15-25 q takarmánynak alkalmas levél várható. Gyökere
könnyen eltartható. Hazánkban is vannak vidékek, ahol a P. jobb terméseket
szolgáltat, mint akár a murok-, akár a takarmányrépa s ily viszonyok közt
célszerübbnek mutatkoznék takarmányrépának a P.-t termelni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|