Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
pata heel
pata hoof, hoove...
pata horn
pata alakú ungulate
patagyullad... founder
patak brook
patak brooklet
patak creek
patak rivulet
patak stream
patak streamlet
patak water-cours...
patak watercourse...
pataknyelő swallow-hol...
patakocska burn
patakzik to stream
patália hoo-ha
patália hoopla
patapárta cushion
patás ungulate

Magyar Magyar Német Német
pata Huf (r)
patak Bach (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pata

a ló, szamár, zebra s még néhány állat lábvégének utolsó íze. Alapját a P.-csont veti meg, azonkivül porcok, szalagok és inak vannak benne. Közvetlenül a szarutokon belül a bőr irharétege vonja be a patában levő csontos és lágy képleteket, s ezt az irhát húsos pártának, falnak, talpnak és nyirnak nevezik. Ezek növesztik a P. szarurészeit, a szarutokot, vagyis a szűkebb értelemben vett P.-t.

A szarutokon szarufalat, talpat és nyírt különböztetnek meg. A szarufalat, melynek a földdel érintkező szélét hordozószélnek nevezik, hegy-, oldal- és sarokfalra osztják. A hegyfal a P. elején, az oldalfalak a P. két oldalán és a sarokfalak hátul vannak. Szöveti szempontból három réteg különböztethető meg a szarufalon, u. m. a külső máz, mely nagyon tömött szaruból áll, s a patát a húgy maró hatása és egyéb ártalmak ellenében megvédi; továbbá a középső rostos réteg, melynek rostjai fölülről lefelé haladván a mázon keresztül látszanak, ez a szarufal legvastagabb rétege; végre legbelül fölülről lefelé haladó fodros fölületü lemezek alkotják a szarufalat, melyek szoros összeköttetésbe hozzák a húsos fallal. A szarutalp a P.-nak a földön nyugvó részén, vagyis a hordozószélen belül van, homorodott, s a szarufal középső rétegéhez hasonlóan fölülről lefelé haladó rostokból áll.

Ott, ahol a talp a szarufallal (hordozószéllel) érintkezik, mindig fehér szinü a szaru, s ezt fehér vonalnak nevezik. Ez jelzi azt a helyet, ahová a patkolásnál a szegek verendők be. A nyír (l. o.) ékalaku test a P. talpfelületén, melyen két combot különböztetünk meg. A P.-talp felületén még a két saroktámasz található, melyek a sarokfalak folytatásai. A szarutok élő állaton nagyon ruganyos, s járás közben folyton alkalmazkodik a belső részek alak- és helyváltozásához. Ezen alkalmazkodási képesség, melyet P.-rugékonyságnak neveznek, főleg a nyírnak és a saroktámaszoknak tulajdonítható, és csak akor érvényesül kielégítő mértékben, ha a nyír lehetőleg nagy és ha a saroktámaszokkal való összefüggése meg nem szakíttatik. De a falusi kovácsok éppen e két sarkalatos kivánalom ellen szoktak vétetni, mert ritkán tudnak a nyír kicsinosításának, vagyis tulságos megfaragásának ellentállani, s azonkivül a nyír és saroktámaszok közötti összefüggést is át szokták vágni, aminek azután rendesen az a következménye, hogy a szarutok idővel mindinkább összehúzódik, vagyis a szorult P. fejlődik ki, mely hasonlóan, mint az ember lábán a szűk cipő, fájdalmat okoz a lónak. Különbség van az első és hátsó lábak P.-i között. Az első P. szarufala valamivel laposabb, mint a hátsóé, továbbá a hordozószél köralaku, mig a hátsóé tojásdad alaku, a talp pedig elül kevésbbé homorodott mint hátul, minélfogva az u. n. vérfoltok, vagyis talpzúzódások rendesen csak az első P.-kon keletkeznek. Hibás P.alakulások: a terült P., mely az embernél lúdtalpnak nevezett nagyon lapos talpalakulásánál fogva nem képesíti a lovat nagy utak megtételére. Ez nedves legelőkön nevelt, valamint hajót vontató lovakon gyakori; továbbá az előbb említett szorult P., mely többnyire rossz kovácsok bűne, valamint oly lovakon is gyakori, melyek istállóban nevelkedtek; azután megkülönböztetik még a meredek, gyűrüs, ferde P.-t stb., melyek azonban távolról sem oly hátrányosak, mint az előbbiek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is