Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Patagonia... ----

Magyar Magyar Német Német
Patagonia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Patagonia

ország D.-Amerika D-i végében, a Rio Lincay és Rio Negro, az Andok, a Magalh?es-szoros és az Atlanti-oceán közt. P. felülete fensík, amely lépcsőkben ereszkedik le a tenger felé és amelybe a folyók sok helyen meredek völgyeket mostak ki. Vulkáni, nagyobbára bazat takaró fedi; az Andokban működő vulkánjai is vannak, aminő a Fitzroy. A tavak, amelyek valószinüleg a jégkorszak glecsereinek maradványai, igen számosak; ilyenek a Lago Argentino, Viedma, San Martin, amelyből a Santa Cruz folyik ki, a Lago Buenos-Ayres, a Musters és Colhue, a két utóbbi a partok közelében. A legjelentékenyebb folyók a Limay és Neuquen egyesüléséből keletkező Rio Negro, a Chubut, a Deseado, Chico, a Sta Cruz és a Gallegos. Mindezen folyókban a lépcsőknél nagyobbára sellők vannak és közöttük a vizválasztók igen alacsonyak; néhány folyó, mint az Aysen és a Rio de los Huemules az Andok fő gerincének K-i lejtőjén ered. Az éghajlat hűvös; É-on a 14, D-en a 7°-os izotermális vonal szeli át. A szárazföld belseje felé az éghajlat mindig nagyobb és nagyobb szélsőségeket mutat. Az esőmennyiség az Andoknál nagyobb (600 mm.) és a partnál kevesebb (alig 200 mm.). A növényzet az argentinaihoz hasonlít, de D. felé gyorsan elsatnyul és már a D.-i sz. 50 ° alatt a fű is igen gyér; csakis az Andok Ny-i lejtőin találni sűrübb nővényzetet. A fauna szintén szegényes. Jellemző a számos rágcsáló, a nyájakban élő guanako és a nandu; vannak azonkivül szarvasok, pumák is. Néhol elvadult ló- és szarvasmarha-nyájakat is találni. Az őslakosok a tehuelchék. (Egy patagon nő szines képét l. Amerikai népfajok mellékleten.) Mivel a gyarmatosítást Argentina alig két tizeddel ezelőtt kezdte meg, az állandó lakóhelyek száma még igen csekély. Egész P. 4 territoriumra (gobernacion) van fölosztva; ezek: Rio Negro, Chubut, Neuquen és Sta Cruz. P.-t 1519. Magalh?es fedezte föl, de belseje csak 1869 óta lett ismeretessé Musters, Moreno, Moyano, Fontana s mások fáradozásai folytán. Sokáig vizsálykodás tárgya volt Chile és Argentina közt, mig végre az 1881 jul. 23-iki szerződés értelmében a két viszálykodó ország közt határrá a Cordillerákat tették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is