Patzner

István (irói neve Perényi), egyházi iró és műfordító, született Letenyén (Zala) 1860 okt. 16. Pappá szentelték 1884 jul. 6. Jelenleg a temesvári r. kat. főgimnázium tanára, a délmagyarországi történelmi és régészeti muzeum-társulat főtitkára, a Szt.-István-társulat du. és irod. osztályának tagja. Irodalmi munkássága: A Kisfaludy-társaság megbizásából lefordította Moliere következő vígjátékait: Szerelmi perpatvar (1881, Moliere vígjátékai, VIII. köt.); Psyche (1882, u. o. X. köt.); A pompás kérők (1883, u. o. XIV. köt.). Szintén a Kisfaludy-társaság elfogadta kiadásra három Racine-fordítását, melyek: Berenice, Britannicus, Mithridates, A bürök (franciából, Olcsó könyvtár, 1885); Nagyobb és kisebb műfordítások (Temesvár 1889); Lelkipásztori lexikon (Gaith Rudolffal együtt, u. o. 1892); Id. Ormós Zsigmond emlékezete (u. o. 1895); A woxindoni csodavirág (Spillman S. J. után németből u. o. 1896). Továbbá 1886 óta társszerkesztője a Havi Közlöny c. lelkipásztorkodási lapnak, melynek I-XVII. évfolyamaihoz Részletes betüsoros tárgy- és névmutatót adott ki (u. o. 1895). Végül 1887 óta szerkeszti a Délmagyarországi tört. és rég. Muzeum-Társulat Értesítőjét. Kisebb vegyes cikkei, ismertetése, költeményei stb. különböző folyóiratokban jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon