Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pauli... ----

Magyar Magyar Német Német
Pauli... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pauli

1. Frigyes Ágoston, német mérnök és műépítész, szül. Osthofenban (Worms mellett) 1802 máj. 6., megh. Kissingenben 1883 jun. 26. Angliában, Dalton alatt, a fizikában és mekanikában tanulmányokat tett, Münchenben a technikai államszolgálatra képezte ki magát, részt vett a majna-dunai kanális építésében, később tanár és rektor a müncheni egyetemen, és aztán az építészeti főkollégium vezetője lett. Építette a grosshesseloheri Isarhídat és a mainzi vas úti hídat. Róla nevezték el a P.-féle vashídtartót. Szobra Knolltól a müncheni új pályaházban van.

2. P. György Reinhold, német történetiró, szül. Berlinben 1823 máj. 25., megh. Brémában 1882 jun. 3. Berlinben és Bonnban tanult. 1849-52. magántitkára volt Bunsennek, mely idő alatt alkalma nyilt Anglia legjelentékenyebb tudósaival és politikusaival személyesen megismerkedni. 1855 őszén visszatért Németországba s Bonnban egyetemi tanár lett, de már 1857. Rostockba ment tanárnak, 1859. pedig Tübingába. De midőn az 1866-iki német háboru idején a Preussische Jahrbücher-ekben a württembergi állapotokról éles cikket közölt, büntetésből a schönthali szemináriumba helyezték át. P. erre lemondott állásáról és 1867. Marburgba, majd pedig 1870. Göttingába ment rendes tanárnak. Folyóiratokban, különösen a Sybel-féle Histor. Zeitschrift-ban megjelent kisebb dolgozatain kivül még a következők érdemelnek említést: König Alfred und seine Stelle in der Geschichte Englands (Berlin 1851, kétféle angol fordításban is megjelent); fő munkája a Lappengberg-féle Geschichte von England címü művének folytatása (3-5. köt., Gotha 1853-58); továbbá a Geschichte Englands seit den Friedensschlüssen von 1814 u. 1815 (Lipcse 1864-75, 3 köt.) Frensdorff göttingai tanár irta meg P. életrajzát és ő rendezte sajtó alá P. levelezését Frigyes Vilmos porosz királlyal is (Göttinga 1893).

3. P. János, német egyházi iró, Szt.-Ferenc-rendü szerzetes, szül. Pfeddersheimban 1455. izraelita szülőktől, megh. Thannban (Felső-Elzász) 1530. Megkeresztelkedvén belépett a Szt.-Ferenc-rendbe és felszenteltetvén, csakhamar guardian volt Strassburgban, később lector Thannban. Művei: Schimpff und Ernst (Strassburg 1522, korában nagyon kedvelt népeis könyv, amely elbeszéléseket, meséket, adomákat stb. tartalmaz és számos kiadást ért). Kiadta Geiler v. Keisersberg szent beszédeit; Das Evangeliumbuch, Emeis, Brösamlin, Narrenschiff címek alatt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is