Pauliciánusok

eretnek felekezet a VII. sz.-ból. Alapítójuk valószinüleg Costantinus Silvanus, ki az első hitközséget szervezte Kibossában (Örményország), kit Constantin Pagonatus császár agyonköveztetett 684. Utódja Simeon máglyán égett el. Számos üldözés után legnagyobb részük Kommenos Alexius császár alatt (1081-1118) a kat. egyházba tért; más részük a masszalianusokkal vegyült össze, akikből a bogomilok (l. o.) keletkeztek. Tanításuk alapja a dualizmus. Különbséget tesznek ugyanis a jó és rossz Isten között. Elvetik a külső isteni tiszteletet, a keresztséget és oltári szentséget, a szentek, a kereszt és ereklyék tiszteletét, a bőjtöt stb. Szentirásul valószinüleg csak Lukács evangeliumát és szt. Pál leveleit ismerték el stb. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchen-Lexikon IX. 1646-51.

Forrás: Pallas Nagylexikon