Pauliciánusok
vallás
eretnek felekezet a VII. sz.-ból. Alapítójuk valószinüleg
Costantinus Silvanus, ki az első hitközséget szervezte Kibossában
(Örményország), kit Constantin Pagonatus császár agyonköveztetett 684. Utódja
Simeon máglyán égett el. Számos üldözés után legnagyobb részük Kommenos Alexius
császár alatt (1081-1118) a kat. egyházba tért; más részük a masszalianusokkal
vegyült össze, akikből a bogomilok (l. o.) keletkeztek. Tanításuk alapja a
dualizmus. Különbséget tesznek ugyanis a jó és rossz Isten között. Elvetik a
külső isteni tiszteletet, a keresztséget és oltári szentséget, a szentek, a
kereszt és ereklyék tiszteletét, a bőjtöt stb. Szentirásul valószinüleg csak
Lukács evangeliumát és szt. Pál leveleit ismerték el stb. V. ö. Wetzer-Welte,
Kirchen-Lexikon IX. 1646-51.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|