József, erdőrendező, vadászmester, született Frankenburgban (Felső-Ausztria) 1829., megh. Görgény-Szt.-Imrén 1894 márc. A máriabrunni erdőakadémiában tanult. 1848. résztvett a bécsi forradalomban s e miatt büntetésből besorozták, de atyja a szolgálattól megváltotta. 1856. Magyarországba jött s a liptóujvári erdőhivatalnál mint erdőbecslő s erdőmérnök szolgált. 1870. Kolozsvárra m. k. erdőrendezővé és erdőmérnökké kineveztetvén, az óriási tutajozás körül tett tanulmányai alapján a kormány azzal bizta meg, hogy német munkásokat hozzon be, akik a mi népünket is beoktassák az óriási tutajozás gyakorlati ismereteibe. 1873. a pénzügyminisztérium központi erdőrendezői állását foglalta el, s ennek nehéz munkáját 9 éven át tevékenyen végezte. 1882. Görgénybe helyezték át, hol a mocsári erdőgondnokság vezetése mellett, Rudolf trónörökös vadászterületének vezetését mint fővadászmester vette át. Itt a világhirü vadászatok rendezésével s tölgyerdősítésekkel szerzett érdemeket. A király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Utolsó műve Rudolf trónörökös halála után a görgényi vadászkastélynak erdőőri szakiskolává történt átalakítása volt. Irodalmi tevékenysége ugy a német, mint a magyar szakirodalom terén feltünést keltett. 1874. Az állami erdőrendezés szervezete címn a centralizáció hivének vallja magát. Ekkor jelent meg Válasz a lajthántuli kiállítási tanulmányokban foglalt erdészeti tévedésekre c. tanulmánya. 1875. a Vágások sorrendje címmel erdőrendezési kérdésekkel foglalkozik. 1876. irt munkái: Fenyőerdeink felujításáról; A szokolováci erdei vaspálya; A fülesbagoly is ragadozó; A vörösfenyőről. 1885. irta A görgényi kincstári erdők gazdasági viszonyairól c. munkáját.