Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pávai Vajna... ----

Magyar Magyar Német Német
Pávai Vajna... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pávai Vajna

híres emberek

1. Elek, erdélyi mineralogus és botanikus, szül. Nagy-Enyeden 1820., megh. Budapesten 1874 máj. 13. A gimnáziumot szülővárosában elvégezvén, Selmecen a bányaakadémia minden vizsgálatát kiállotta. Ezután Bécsben geologusnak készült, de Endlicher botanikájának is buzgó hallgatója volt. Majd Németországban, Párisban és Londonban tanult, É.-Amerikában és Braziliában is kutatott, még pedig mint a 2-ik Wilke-expedició geologusa s Ny.-Indián át tért haza. Mint a kémia és termékrajz doktora az erdélyi muzeumban a természetiek tárának őre, majd a földtani intézet geologusa lett. Munkái: Kolozsvár környékének földtani viszonyai (Pest 1871, magyarul és ném.); Kolozsvár és Bánffy-Hunyad közti vasútvonal ingatag talajának geologiai szerkezete (u. o. 1871); Új Echinolampas faj (u. o. 1874); A budai márga ásatag tüsköncei (u. o. 1874, magyarul és németül; Petrefakten aus Nordost-Siebenbürgen, Bécs, Geol. Reichsanstalt 1862), azonkivül több meglehetős ismeretlen botanikai mű.

2. P. Gábor, orvos, szakbeli iró, az országos közegészségügyi tanács tagja, szül. Debrecenben 1850., középiskoláit ott végezte, az orvosi tanfolyamot Budapesten hallgatta, doktori diplomát szerzett, s ennek bevégezte után, a Korányi vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán mint tanársegéd 7 évig működött. 1882. kinevezték a pozsonyi országos kórház főorvosává, azonban mielőtt állását elfoglalta, nagyobb külföldi tanulmányutat tett Német-, Francia- és Olaszországban. Számos dolgozata és értekezése jelent meg magyar és német szaklapokban. 1890. Berlinben járt a Koch-féle gyógymódot tanulmányozni s erről A tuberculosis gyógyítása Koch szerint címen nagyobb dolgozatot irt; ez a munka volt az első, mely ki merte mondani azt, hogy a Koch-féle gyógyítómód a hozzáfűzött vérmes reményeknek ez idő szerint meg nem felel, s hogy az egész még csak kisérletezés. Nagyobb művei: A kolera, különös tekintettel Pozsony sz. kir. város egészségügyi viszonyaira, továbbá az 1892. kiadott műve: Hogyan kell desinficiálni? mely rövid idő latt 3 kiadást ért és németre is lefordíttatott, végül A difteriáról és a Behring-féle vérsavógyógymódról. Ezenkivül Pozsonyban számos népszerü és tudományos felolvasát tartott, az orvosi tudomány legújabb haladásáról. 1889. Vutkovich Sándor dr. kir. akadémiai jogtanárral a magyarság és magyar állameszme megszilárdítására nagy anyagi áldozattal alapította a Felvidék egyetlen politikai napi lapját, a Nyugatmagyarországi Hiradót. Mint a pozsonyi Toldy-kör első alelnöke, a magyarosodás érdekében már több mint egy évtized óta sokat és sikeresen küzd.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is