Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
pávián baboon

Magyar Magyar Német Német
Pavia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pavia

1. olasz tartomány Milano, Piacenza, Genova, Alessandria és Novara közt, 3399 km2 területtel, (1881) 469 831, becslés szerint (1893) 499 730, egy km2-re 149 lak. D-i részében hegyek (Monte-Penice 1458 m.) takarják; É-i részében azonban sík és igen termékeny; ugyanitt folyik a Po. Rajta kivül öntözik P.-t a Po mellékvizei, a Sesia, Agogna, Terdoppio, Ticino, Olona, Staffora, Coppo, Aversa és Trebbia. Számos csatornája közül a jelentékenyebbek a Naviglio di P. (33 km.), a Ticino és Olona közt, a Naviglio di Bereguardo és a Navigliaccio. P. bőven szolgáltat rizst, búzát, zabot, selymet, hüvelyeseket, zöldséget, szőllőt és különféle gyümölcsöket. Virágzó az állattenyésztés is és ezzel kapcsolatban a vaj- és sajtkészítés (stracchino). Az ipar selyem-, pamutfonással és szövéssel, továbbá kalapkészítéssel foglalkozik.

2. P. (az antik Ticinum, középkori Papia), az ugyanily nevü tartomány fővárosa, püspöki székhely a Ticino és a belőle kiágazó, Milanóba vezető Naviglio di P. partján, vasút mellett, (1881) 29 941, számítás szerint (1893) 37 400 lak., csekély iparral, amely orgona-, öntött vasáru-, gazdasági gép- és márványművek készítésére szorítkozik; fontosabb a kereskedése, amelynek fő cikkei: bor, olaj, selyem, sajt; a környéken összefogdosott viperákat Velencébe küldik. A régi sáncokkal és erődítményekkel körülfogott, egykoron 100 tornyunak (12 torony még most is áll) nevezett városnak citadelláját, most kaszárnyát, 1360-69. Visconti építette. P.-nak széles utcái, néhány szép tere és a Ticinón 216 m. hosszu, 1351. befejezett, mesteri márványhídja van. Emlékszobrok: V. Pius pápa bronzszobra, az 1878. fölállított Volta-emlék, a Piazza d"Italián Itália szobra, végül a Piazza Castellón 1884. Pozzitól készített Garibaldi-emlék. Templomai közül a kiválóbbak: az 1486. Rocchi Cristoforo által megkezdett és részben Bramante közreműködésével tovább épített székesegyház szent Ágoston síremlékével, 1362-ből való tiszta gót ízlésben készített mesteri faragott művel; a San Michele a XI. sz.-ból; a szép Sta Maria Coronata di Canepanova, Bramante tervei szerint készített 8-szögü kupola-épület. Tudományos intézményei: a középkorban hires, állítólag Nagy Károly által alapított iskola, amely későbben egyetemmé emeltetett pompás, nagy épületben, 54 docenssel, 1123 hallgatóval, jogi, orvosi, matem.-természettudományi és filozofiai fakultással, nagy könyvtárral (136 000 köt. 1100 kézirat) és botanikuskerttel; az egyetemre előkészítenek az 1536. Borromeo milanói érsektől alapított Collegio Borromeo és az 1569. alapított Collegio Ghislierie mintegy 1000 szabad hellyel; továbbá a szépművészeti iskola képgyüjteménnyel; a Palazzo Malaspinában a Museo Municipale rézmetszetekből, képekből és régiségekből álló gyüjtemény; több közép- és népiskola. 8 km.-nyire van a Certosa (l. o.) di P. Már az ókorban ismeretes városnál Kr. u. 271. Aurelianus császár megverte az alemannokat. 452. elfoglalta Attila, 476. Odoaker, 489. Nagy Teodorik. 572. Alboin a longobardok fővárosává tette. 774. elfoglalta Nagy Károly. 924 márc. 12. a magyarok megrohanták és egészen földúlták. Milanóval, különösen 1059., heves harcokat vívott és a ghibellin háborukban nagyobbára a német császárok pártján állott. 1315. a milanói Viscontik hatalmába került. 1524. I. Ferenc sokáig eredménytelenül ostromolta, aki a következő évben febr. 24. V. Károly generálisa Lannoy ellenében Certosánál csatát veszített és fogságba esett. Boszuból ezért 1527. Lautrec francia vezér katonái 8 napig pusztították. 1796. a franciák foglalták el. 1848 márc. 20. az osztrák csapatokat a városiak kiűzték. 1859. Lombaridával együtt Szárdiniához került.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is