Pávián

(Cynocephalus Briss), az óvilági keskenyorru majmok családjának egyik neme. Fajai nagyok, gyakran ijesztő külsejüek, erősen megnyult arcorral s ennek következtében a kutyáéhoz hasonló fejjel, hosszu, lombos szőrözettel, kis fülekkel, magasan ívelt szemekkel; erős, de rövid végtagokkal és öt ujju kezekkel. Farkuk majd rövid, majd hosszu. Igen nagy ülőgumóik leggyakrabban élénk szinüek. Hazájuk Afrika, Elő-Ázsia és India, hol a magasabb hegységeket lakják s itt a hóhatárig hatolnak fel. Az erdőket nem kedvelik. Táplálékuk növényi anyagokból kerül ki, de megeszik amellett a rovarokat, pókokat, csigákat, tojásokat stb. Négykézláb igen ügyesen futnak s csak ritkán állanak lábaikra. Igen vad, haragos természetüek, de egymást, a gyermekeket és a fogságban felügyelőiket nagyon szeretik. Az embertől félnek, de szükség esetén vele szembe szállanak. Fogásuk nagyon könnyü: pálinkás palackokat tesznek ki elébe. A pálinkát mohón megisszák s ettől megrészegedetten kerülnek fogságba. Az arabok mondáiban és meséiben nagy szerepet játszanak. A fekete P. (C. niger Desm.), szine fekete, arca és kezei feketé, felső szemhéja fehér; hossza 65 cm. Farka csenevész, arcorra széles, lapos és rövid. Ülőgumója piros. Hazája Celebesz. A Babuin-P. A Dselada-P. (C. gelada Rüpp), feketés-barna, bundája nyakán és hátán köpenyszerüen meghosszabbodott; nyakának elején és mellén háromszögletü csupasz folttal. Farka hosszu, végén bojtos. Fajrokonai között a legnagyobb, 1,1 m. hosszu; farkának hossza 75 cm. Abisszinia hegyes vidékeit lakja. Wanderu-P. A Mandrill-P. A Drill-P. (C. leucophaeus Wagn.), hátán sötétbarna-zöldes keverékkel, hasán fehér; arca fekete; ülőgumói pirosak. Hossza 85 cm. Hazája Guinea. A szürke P. A barna P. (C. sphinx S.), vörhenyes barna bundával és fekete arccal. Guineát lakja. A medve-P. (C. ursinus Wagn.), sötét hamuszürke; arca, fülei, kezei ibolyásfeketék; bundája hosszu; farka, csaknem egészen csupasz. Hazája Dél-Afrika.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Majmok