Payer

Gyula lovag, osztrák északsarki utazó és festő, szül. Schönauban, Teplitz mellett, 1842 szept. 1., a bécsújhelyi katonai akadémiát látogatta, 1859. hadnagy volt, 1866. résztvett a custozzai csatában, hol két lasz ágyut foglalt el; a bécsi katonai akadémia tanára lett és a törzskarban az Ortler-Alpesekben felvételeket eszközölt. Petermann által indítva 1869-70. a második német sarkexpedicióban vett részt és keleti Grönlandban a Ferenc-József-fjordot fedezte fel és a belső Grönlandnak alpesi jellegét állapította meg. Miután 1871. Weyprechttel a sarktenger kutatása céljából Spitzbergától keletre expediciót indított, s az É. sz. 79°-ig hatolt, mindketten a nagy osztrák sarkexpediciót rendezték, és a Tegetthoff gőzösön 1872 jun. 13. elhagyták Bremerhavent. A hajó Novaja-Zemljában befagyott, de P. szánon 1872 aug. 31. felfedezte a Ferenc-József-földet s 1874 tavaszán az É. sz. 83°-ig hatolt. Ugyancsak szánon, aztán orosz halásznaszádon Lapponián keresztül Bécsbe tért vissza. A katonai szolgálatot elhagyván, Majnai Frankfurtban a festészetnek élt. Első nagy képét: A halál öblét a müncheni akadémia nagy arany éremmel tüntette ki; ugyancsak ebben a kitüntetésben részesítette a párisi szalon három más képe miatt. Készített azonfölül falfestményeket a bécsi természetrajzi muzeum számára. 1884. egyik szemén megvakult. Irodalmi művei számos monográfia földrajzi folyóiratokban: Die Ortler-Alpen és Die Samello-Alpen (Petermann"s Mittheil., Gotha 1864-72); továbbá Die österr.-ung. Nordpolarexped. i. J. 1872-74 (Bécs 1876) c. műve. Weyprecht K. és Payer Gy. jelentései az o.-m. északsarki expedició bizottságához, ford. Sámi Lajos (Budapest 1874). P. 1895. dec. 11. Budapesten tartott felolvasát sarkvidéki utazásáról.

Forrás: Pallas Nagylexikon