Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pázmány... ----

Magyar Magyar Német Német
Pázmány... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pázmány

híres emberek

Péter (panaszi) bibornok, esztergomi érsek, szül. Nagyváradon 1570 okt. 4. ősrégi magyar családból megh. Pozsonyban 1637 márc. 19. Iskoláit szülőföldén kezdé, azután Kolozsvárra ment, ahol 1538. elhagyta a református vallást s a kat. egyházba visszatért, 1587. pedig a Jézus-társaságba lépett. A próbaidőt Krakóban töltötte, a bölcseletet Bécsben tanulta, a hittudományokat Rómában. 1597. tanulmányi felügyelő lett a rend grazi nevelőintézetében s a reá következő évben az ugyanottani egyetemen a bölcselet tanára. 1601. a sellyei rendházba küldték elüljárói, hogy hazájában, mint hithirdető működjék a kat. vallás emelésén. Kassán és Nyitra vármegyében működött nagy sikerrel. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai számosokat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, igy Forgách Miklós és Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst. 1603. ismét Grazban találjuk, ahol három évig a hittudományokat tanította. 1607. másodszor küldték hazájába, ahol Forgách esztergomi érsek vette udvarába. A reá következő évben országos figyelmet vont magára, ugyanis a pozsonyi országgyülésen, mint rendjének képviselője, ennek érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi békekötés 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadja az országban a birtokszerzési jogot; majd arra birta az érseket, hogy Nagyszombatban 1611. a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérelmére V. Pál pápa felmentette P.-t szerzetesi fogadalmia alól. 1616 ápr. 25. turóci préposttá s ugyanaz év szept. 28. az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké neveztetett ki. A bibort VIII. Orbántól kapta 1629. P. volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó utján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult, a protestantizmus fölött a diadalok hosszu sorát aratta. 1603-12-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a kat. egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább megtámadtak. E műveket jelentőségre és hatásra nézve meghaladja az Igazságra vezető Kalauz, amely 1613. jelent meg. Ez a tudomány, rendszeresség és népszerü vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a kat. vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira s igy tárháza a kat. vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek. P. mint a magyar kat. egyház feje felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe venni a vallás szelleme és pozitiv törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangu családok számát harmincra teszik. A már említetteken kivül nevezetesebbek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak. Ő vezette vissza az egyházba Zrinyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét Pált. Miután meg volt győződve arról, hogy főkép a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő s könnyítette meg a protestantizmus elterjedését s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni s a tiszta hitet fentartani, azért 1619. Nagyszombatban az ifjuság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, ugyszintén Bécsben is egyet 1623. (közel 200 000 forintnyi áldozattal), amely maig is virágzik s alapítójának a nevét (Pazmanaeum) viseli. 1635-ben 100 000 forintnyi alappal létesítette a magyar tudományos egyetemet, hittani és bölcseleti karral; ez utóbb kiegészítve, az ország fővárosába helyeztetett át. Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát, Érsekújvárt és Körmöcön a ferencrendieknek kolostorta alapított. Politikai szerepléséből említést érdemel, hogy az 1618-iki országgyülésen főleg az ő érdeme volt, hogy a gyermektelen II. Mátyás életében, utódjává Ferdinánd választatott meg. A Bethlen Gáborral való háboruskodások alkalmával főkép a békekötéseknél gyakorolta befolyását, I. Rákóczi Györggyel szivélyes viszonyban állott s mig élt, vissza tudta őt tartani attól, hogy a protestánsokkal és a törökkel szövetkezve, II. Ferdinánd ellen fegyvert ragadjon.

P. elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése s mint a szó mesterét a «magyar biboros Cicero» névvel tisztelte meg nemzete. A világegyház története kevés főpapot mutat fel, a hazai egyházé egyet sem, aki P.-t erényekben fölülmulta volna. Munkáinak száma körülbelül harmincat tesz ki. Nevezetesen: Felelet az Magiari Istvan Sarvari Praedicatornac, az Orszag romlasa okairul, irt köniuire (Nagyszombat 1603); Kempis Tamasnak az Krisztus követéséről négy könyvei (Bécs 1604. Számtalan kiadás tért); Az mostan tamat vy tudomaniok hamissaganak Tüz nilvan valo bizonisaga (Graz 1605); Keresztyeni Imadsagos könyv stb. (u. o. 1606, számos kiadást ért); Keresztieni Felelet. A Megh Dücsőült Szentek Tiszteletirül, stb. (u. o. 1607); Az Nagi Calvinus Janosnak hiszek egy Istene stb. (Nagyszombat 1609); Egy keresztien Predikatortul, stb. (1609); Alvinci Peternek sok tetovaazo kerenghesekkel, és czegheres gyalazatokkal fel halmozott feleletinek megrostalasa (1609); Posonba löt Praedikatio stb. (1610); Tanacskozas, mellyet kelljen a különböző vallások közül választani (Graz 1611); Peniculus Papporum Apologiae Solnensis Conciliabuli. Stb. (Pozsony 1610); Logi Alogi, stb. (u. o. 1612); Isteni Igazsagra vezerlő kalauz (u. o. 1613); Csepregi Mesterseg stb. (Bécs 1614); A Calvinista Predikatorok igyenes erkölcsü tekelletessegének Tüköre (u. o. 1614); Az Igazsagnak győzelme stb. (Pozsony 1614); Diatribe Theologica de visibili Christi in terris Ecclesia etc. (Graz 1615); Csepregi Szegyenvallas (Prága 1616); Evangeliumok és Épistolák (Bécs 1616. Sok kiadást ért); Rövid Felelet két Calvinista könyvecskere (1620); Vindiciae Ecclesiasticae (Bécs 1620); Az Magyar orszagi támadásoknak hamissan költött eredetének rövid velős Hamisitása (1620); A setét haynal-csillag után budosó Luteristák vezetője stb. (Bécs 1627); A" Romai Anyaszentegyház Szokásából Minden Vasarnapokra Es Egynehany Innepekre Rendelt Evangeliumokról Predikacziók (Pozsony 1636). Összes, magyar és latin nyelven irott műveit most adja ki a királyi tudományegyetem hittani kara. Kimerítő életrajzát megirta Fraknói (Frankl) Vilmos, P. P. és kora, III. köt. (Pest 1868, 1870, 1872., a Magyar történelmi életrajzokban is ugyanő irta meg, 1885-86). P. levelezését kiadta a magyar tudományos akadémia (1873). Régibb életirói Timon Sámuel, Purpura Pannonica stb. (Nagyszombat 1715); Bod Péter, Magyar Athenásban (Szeben 1766); Podhradszky József, P. P. élete (Buda 1836); Toldy Ferenc, A magyar nemzet irodalomtörténete (Pest 1851); Rákócziy és Pázmány levelezését kiadta Szilágyi Sándor (Pest 1870). V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka és Jeles irók iskolái tárának XXXVI. füzetét.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is