Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
pech bad luck
pech hard cheese...
pech hard lines
pech hard luck
pech ill luck
pech suck
peches to be down ...
peches luckless
peches unlucky
pechje van to be down ...
pechje van have hard l...
pechsorozat... run of ill ...
pechszéria streak of b...

Magyar Magyar Német Német
peches embe... Pechvogel (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Péch

híres emberek

Antal, bányászati iró, miniszteri tanácsos, szül. Nagyváradon (Bihar) 1822 jun. 14., megh. Selmecen 1895 szept. 18. Iskoláit részint Nagyváradon, részint Temesváron végezvén, 16 éves korában Selmecre ment, hol a bányászati és kohászati, valamint az erdészeti akadémiát végezvén, 1842. fölvették gyakornokká a zúzóművekhez; 1846. Csehországba rendelték, hogy Joachimsthalban és Schlackenwaldon zúzókat építsen. 1848. kinevezte a magyar pénzügyminisztérium fogalmazónak. 1850. Csehországban Klostergrabon, 1852-ben pedig Morvaországban Ostraun volt alkalmazva mint bányaigazgató. 1854. Magyarországon a Tisza-szabályozásnál nyert mint mérnök alkalmazást. 1856. ismét Csehországban vállalt hivatalt és a schatzlari kőszénbányák igazgatója volt 1857 végéig, ekkor Poroszország Vesztfália tartományába Bochumba kapott meghivást egy kőszénbánya igazgatására, honnan 1863. visszatérvén, a mátrai bányaegyesület bányáinak igazgatását vezette 1865-ig; azután kőszénkutatásokat tett 1867-ig, mikor a magyar pénzügyminisztérium bányászati osztályába titkárrá kinevezték. 1868. lett osztálytanácsos, 1873. miniszteri tanácsos és a selmeci bányakerület igazgatója. 1870. a vaskoronarend III. osztályu keresztjével, 1879. pedig a Lipótrend II. osztályu keresztjével tüntették ki. A magyar tudományos akadémia 1879 máj. 22. megválasztotta levelező tagjává. 1889 márc. 13. nyugalomba lépett és azután 3 évig volt Selmec-Bélabánya sz. kir. városok képviselője az országgyülésen. Nevezetesebb munkái: Magyar és német bányászati szótár (1879, 2. kiad. 1891); Az ércek előkészítésének elvei (1869); Alsó Magyarország bányamivelésének története (I. 1884, II. 1887); A selmeci bányavállalatok története (1881); A bányatérképek szerkesztésének új módja (1878). A Bányászati és Kohászati Lapokat 1868-tól 1870 végéig szerkesztette. E lexikonba kezdettől fogva végig ő irta a bányászati cikkeket. Ez a magyarázata annak, hogy halála után is az ő neve van a bányászati cikkek alatt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is