Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
pecsenye roast joint...
pecsenyelé dripping
pecsenyelé gippo
pecsenyéstá... platter
pecsenyéstá... serving dis...
pecsét gout
pecsét postmark
pecsét seal
pecsét spot
pecsét stain
pecsét hely... locus sigil...
pecsétel to seal
pecsételés sealing
pecsétes greasy
pecsétes stained

Magyar Magyar Német Német
Pécs Fünfkirchen...
pecsét Siegel (s)
pecsét Stempel (r)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pécs

szabad királyi város Baranya vármegyében, a Mecsek-hegység déli tövében s részben lejtőin, kies vidéken fekszik.

A város 6 kerületre oszlik, u. m.: Belváros, Budai külváros, Szigeti külváros, Siklósi külváros, Rácváros és az egészen elkülönítve fekvő Bányatelep. A Belváros központja a Szentháromság szobrával ékített díszes Széchenyi-tér, melyek a török mecsetből átalakított s 28 m. magas kupolával biró belvárosi templom, a ciszterciták főgimnáziuma és temploma, a királyi tábla palotája, az 1890. újjáalakított irgalmasrendi templom, a központi s pécsi takarékpénztár szép épületei s a városháza (1832) a nevezetesebb épületek. Innen az Iskola-utca vezet a szép Scitovszky-térre, ahol a sétatéren Amtmann fuvolaművész és Weidinger fagottista emlékszobra, közepén pedig Szepessy Ignác báró volt pécsi püspöknek, a jogliceum alapítójának, Kiss György által 1893. készült díszes szobra áll. A tér nyugati oldalán a püspöki palota, keleti oldalán a várplébánia épülete (alatta a püspökök temetkező helye) s északon Pécs legszebb dísze, a székesegyház áll. Ezen egyház már a XI. sz.-ban, sőt az altemplom talán már Péter király idejében elkészült, de az ősi templom 1604. tűz által elpusztult s a mai épület a XII. sz.-ban jött létre. Utóbb többszörösen átépítették, a törökök különféle célra használták, majd ezek kiűzése után eredeti alakjából egészen kiforgatták. Dulánszky Nándor püspök 1882-91. másfél millió frton tiszta románs stilben restauráltatta s ma e négytornyu templom hazánk legszebb egyházi épületei közé tartozik, mely ugy építészeti tekintetben, mint belsejének festészeti és szobrászati dísze által kiváló. Az alsó sétatér keleti oldalán a Littke-féle pezsgőgyár, déli oldalán a Mi-asszonyunkról címzett nőzárda és templom s a zárdai polgári leányiskola palotája emelkedik. Odább északnyugat felé a szőllők szélén az új katonai kórház s a vármegyei árvaház van. A Scitovszky-tértől délre a Ferenciek-utcájában az 1301. alapított ferencrendi kolostor és az 1701. épült templom, a Kórház-téren a városi közkórház (a hajdani török temető helyén) s mellette a török mecsetből átalakított s minaretjét máig megőrzött Szt.-János-kápolna áll. A Széchenyi-térről észak felé nyiló Szepesy-utcában a Szepesy püspök által alapított püspöki könyv- és éremtár s a székesegyházi énekiskola palotája, innen keletre a Papnövelde-utcában a papnövelde (1742) épülete és a vármegyeháza (1731) található, mely mellett a mintaszerüen berendezett állami fogház nagy épülete áll. Észak felé vezet a Kaposvári-utca, melynek északi végén állott a régi Vaskapu, melyen át vonult Szolimán nagy seregével Szigetvár ostromára. A Papnövelde-utcából az Ágoston-térre jutni, ahol az Ágoston-templom (építtetett 1702.) és a plébánialak áll; innen a Sörház-utca a Király-utcába vezet, melynek nevezetesebb épületei: a püspöki liceum (jogakadémia) kéttornyu templommal (1741), a nemzeti kaszinó épülete és a Steinhardt és Lang tervei szerint 1895. elkészült díszes szinház. A városnak egyéb nevezetesebb épületei még az állami főreáliskola a Hunyady-téren, a városi tornacsarnok (a Nagy Lajos által 1367. alapított egyetem helyén) és az ev. templom a Kert-utcában, az izraelita templom, az irgalmasrend bérháza és a törvényszéki palota a Majláth-téren, a nagy laktanyák a vásártéren s a Zsolnay-féle világhirü majolikagyár.

Pécs ma a Dunántul legnépesebb s egész hazánknak egyik jelentékeny városa. A vármegye törvényhatóságának és a pécsi járás szolgabirói hivatalának, a kir. itélőtábla, kir. törvényszék, járásbiróság, telekkönyvi hatóság, kir. sajtó- és pénzügyi biróság, kir. ügyészség, kir. pénzügyigazgatóság, adóhivatal, posta- és távirda-igazgatóság, kir. tanfelügyelőség, államépítészeti hivatal, közúti kerületi felügyelő, állami állatorvos, szőllőszeti és borászati közeg, az államvasutak forgalmi főnökségének, kataszteri helyszinelési felügyelőség, kir. erdőfelügyelőség, ügyvédi és közjegyzői, kereskedelmi és iparkamara és pénzügyőri főbiztossági hivatal székhelye; egyházi hatóságok közül itt székel egy róm. kat. püspök, a püspöki szentszék, egyházmegyei tanfelügyelői hivatal és esperesi hivatal. Katonai hatóságok közül honvéd és közös hadseregbeli állomásparancsnokság, az 52. sz. hadkiegészítő parancsnokság, állandó vegyes felülvizsgáló bizottság, csász. és kir. hadmérnöki igazgatóság, több dandár és ezred parancsnokság stb., végül csendőrszárny- és szakaszparancsnokság. Itt központosul számos kulturális és jótékonysági intézet; van itt püspöki teologia és jogakadémia (liceum), állami főreáliskola, cisztercitarendi főgimnázium, kereskedelmi középiskola, kir. tanítóképzőintézet, városi polgári leányiskola, 5 alsófoku kereskedelmi és ipariskola, a Notre Dame-apácák polgári és elemi leányiskolája, 1 felső nép- és 17 elemi népiskola, 3 kisdedóvó-intézet és 1 börtöniskola. A sok tanintézet folytán a város lakosságának művelődési foka meglehetős nagy, a 6 éven felüli férfialkosságnak 82,8%-a, a női lakosságnak 67,0%-a irni-olvasni tud. A városnak van továbbá városi közkórháza (mintaszerü intézet 400 ágyra), irgalmasrendi közkórháza, csapatkórháza, dunagőzhajózási társulati kórháza a Bányatelepen, több fürdője; városi szegényház, megyei és püspöki árvaház; Matessa-lelencház, több jótékony egyesülete; jeles szinháza, hires dalárdája, kaszinó stb. Egyesületei közül nevezetesek a Mecsek-egyesület, mely Pécs hegyvidékeit szép sikerrel kultiválja, az atletikai, közegészségi stb. egyesület. A templomok száma 16 (közte 12 róm. kat.); néhány jelentékeny könyvtára és gyüjteménye is van. 6 magyar lap és folyóirat jelenik meg, u. m.: Pécsi Figyelő (24. évfolyam), Pécsi Napló (15. évf.), Pécsi Közlöny (4. évf.), Gazdasági Néplap (22. évf.), Néptanoda (29. évf.), és Pécsi Jogi Közlöny (3. évf.).

Pécs lakóinak száma 1850-ben 15 318 volt, 1870. már 23 863, 1881-ben 28 702 és 1891-ben 34 067. A lakosok közt van jelenleg (1891) 25 268 magyar, 6508 német, 316 tót, 397 horvát és 215 vend; hitfelekezet szerint 29 377 róm. kat., 809 ág. evang., 617 helv. és 3124 izraelita. A katonaság száma 1382. A lakott házak száma 3621. Határa 7053 ha. Vidékén igen jó gyümölcs (főleg barack) terem; a szőllőkben azelőtt 300 000 hl. kitünő bor termett, de a filloxera fellépése folytán a szőllők elpusztultak, de azoknak rekonstrukciója folyamatban van. Pécs lakói jelentékeny ipart és kereskedelmet űznek; legnevezetesebb ipartelepe az egyszerü téglavető és fazekasműhelyből fejlődött immár világhirü Zsolnay-féle majolikagyár, mely 700 munkást foglalkoztat s évenkint mintegy 30 000 q agyagot dolgoz fel; e gyárnak külön posta- és táviróhivatala, ipariskolája, 40 legényből álló tűzoltósága, betegsegélyező és temetkezési egyesülete, gyári rokkantak segélylapja van. Többi gyárai közül említendő a Littke-féle pezsgőgyár, három sörgyár, egy nagy bőrgyár (100 munkás), a légszeszgyár, a villamos telep, a Kindl-féle gépgyár és lakatosműhely, az Angszter-féle orgonagyár (hazánkban legnagyobb), továbbá kesztyü-, cement-tetőcserép-gyár, harangöntő és gép-, parketta-, butor- és sajtgyár stb. Kereskedelmének fő cikkei a bor, szén, kő, agyag, fürész- és lakatosáruk stb. A városnak van több irányban vasúti közlekedése, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Hitelintézetei: a pécsi takarékpénztár, pécsi kölcsönös segélyző-egyesület, központi takarékpénztár, baranyamegyei hitelintézet és osztrák-magyar bank fiókintézete. Igen jelentékeny Pécs kőszénbányászata, melyet a várostól északkeletre elterülő s hozzátartozó Bányatelepen a dunagőzhajózási társulat űz. A széntelep Bányatelepnél kezdődik és mint összefüggű egész 13,5 km. hosszban Pécs, Szabolcs, Somogy és Vasas községekben húzódik keresztül; a terület 35 egyszerü és 184 kettős vájnamértékből és 90 határközből áll, a lefoglalt szénterület nagysága 2032,91 ha., miből 1550,76 ha. a társulat tulajdona. A kőszén az alsó liaszban fordul elő, ahol száznál több szénréteget fedtek fel, melyeknek vastagsága 13 m.-ig terjed; közülök mintegy 30 lefejthető és ezeknek átlagos vastagsága 1 m. Az évi termelés (1893) 4 868 630 q szén. A Bányatelepet Péccsel vasút köti össze; vannak itt munkástelepek, élelmi szertár, templom, több iskola, népkönyvtár és társláda.

Pécs igen régi s nevezetes város; már a rómaiak idejében Sopianea név alatt mint nevezetes város volt ismeretes, s minden ásatás alkalmával, melyet a városban tesznek, számos római régiség kerül felszinre. A keresztény római korból csaknem páratlan emléke az a földalatti sírkamra, melyet 1780. fedeztek fel. (V. ö. Henszlmann, Pécsnek régiségei, I. rész; Gyárfás, Pannonia őskeresztény emlékei, 77-87. old.) A középkorban Quinque Ecclesiae vagy Quinque Basilicae néven volt ismeretes. Az itteni püspökséget 1000 aug. 22. Szt. István magyar király alapította. Itt temettetett el 1046. Péter magyar király az általa bevégzett templomban, 1064. pedig itt koronáztatott meg másodszor Salamon király Géza magyar herceg által. 1367. Nagy Lajos királyunk e várost látta legalkalmasabbnak egyetem felállítására, melyet fel is állított (a XVI. sz.-ban az ezen egyetemen tanuló ifjuság évenkénti száma középszámítással 2000-re ment, kik közül 300-an a mohácsi ütközetben estek el). A horvátországi lázadás alatt Horváthy János horvát főúr Pécset egészen elpusztította, lakosai közül sokat leölt, mig végre 1382. elfogatván, Zsigmond király parancsából itt kegyetlen kinzások közt kivégeztetett. Kedves tartózkodási helye volt e város Korvin Mátyás királynak, s fia is, Korvin János herceg a reá nézve szerencsétlen sárvizi ütközet után a megmentett koronával Pécsre menekült Zsigmond püspökhöz. 1485 márc. 25. II. (Dobzse) Ulászló magyar király és a török porta között itt 3 évi fegyverszünet köttetett, a mohácsi vész után azonban a törökök a várost felgyujtották, s a váron és székesegyházon kivül mindent hamuvá égettek bennek, s lakosait, kik elmenekülni nem tudtak, legyilkolták. 1541. János halála után a város polgárai a nagyváradi (1538) békekötéshez ragaszkodva, Ferdinándot ismerték el királyuknak. Ugyanezen évben II. Szolimán szultán Budáról visszatértekor Athinay Simon hős védelme következtében sikertelenül ostromolta a várost. 1543 jul. 20. azonban ugyancsak ő elfoglalta Pécset, mely alkalommal, midőn a város török kézre jutott, egyeteme felfüggesztetett, lakosai elszéledtek, s Szolimán az elfoglalt várost szandsákság székhelyévé emelte s a budai beglerbég hatósága alá vetette. A városnak akkori virágzását eléggé bizonyítja az, hogy II. Szolimán maga a várost «földi paradicsom»-nak nevezte. Most azonban török önkény váltotta fel az eddigi jó állapotot, s a város Ilaistán basa földesurának és a portának nagy adót fizetni, azonkivül számos katonát volt kénytelen adni és ingyen munkát teljesíteni. A főtemplom mecsetnek használtatott, a püspök pedig Veszprémbe menekült. 1613. Bethlen Gábor seregeivel bevonult a városba s több napig tartózkodott itt; Zrinyi Miklós a költő pedig és Hohenlohe gróf vezértársa 1664. a császári seregekkel a várost elfoglalták, várát azonban jan. 29-től febr. 7-ig sikertelenül ostromolták. 1686 okt. 14. a törököktől végkép visszafoglaltatott Lajos bádeni őrgróf által, midőn a várat is bevették, melyből a törökök kivonultak. 1691. Bajorország svábföldi kerületéből jelentékeny jövevénysereg érkezett ide, mely a városban és a vidéken telepedett le. 1692. a város kimondotta, hogy határában nem-katolikus embert nem fog tűrni, sem házasságot olyannal kötni nem enged, minek folytán a zsidók és azon rácok, kik a katolikusokkal egyesülni nem akartak, a városból kiűzettek, s a püspöki uradalom igazgatójának megegyezésével P. közelében Ürög határában telepedtek le, mely hely maig is Rácváros nevet visel. 1694. Széchenyi György primás a jezsuitákat a városba ünnepélyesen beiktatta, számukra 50 000 frt alapítványt tett. 1703. II. Rákóczi Ferenc elfoglalta és megsarcolt a várost. 1770-ben II. József császár látogatta meg P.-,et, 1773-ban Klimo püspök alapította itt első könyvnyomdáját. 1780 jan. 21. Mária Terézia szabad királyi várossá emelte, 1785. az akadémia Győrből ide helyeztetett át, mely azonban 1802. ismét Győrbe vitetett vissza. 1849. Jellachich császári vezér tartotta a várost megszállva. Az alkotmány helyreállítása után P. gyors fejlődésnek indult.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is