Pécsi káptalan

Alapította az ilyen nevü püspökséggel Szt. István 1009. Régebben 40 káptalani tagot számlált, újabban azonban csak tiz kanonokból áll. Mint hiteles hellyel már a XII. sz. okleveleiben találkozunk (1157). A XIV. sz. első felében pedig a pécsi várban még egy más, Ker. szt. Jánosról címzett káptalan is létezett, tiz kanonokkal. Birtoka hajdan sokkal nagyobb volt, mint jelenleg. 1494. magában Szlavoniában 240 egész jobbágytelket birt. Honvédelemre féldandárt tartozott állítani. Tagjai, kik közül többet az oklevelek «tudósok, magisterek, litterati» nevekkel illetnek, egyházi, politikai, irodalmi és velési téren nevezetes szerepet játszottak. Számosan püspöki méltóságra emelkedtek, másokat államhivatalokban alkalmaztak. Említésre méltók: Usk János, Guthalovecz Mátyás (1428), Joannes Alemannus, Kapucsi György, Munkovics György, Koller József, Szalágyi, Zsivicz stb. Az ifjuság nevelés és gyámolítása körül is elévülhetetlen érdemei vannak a P.-nak, amit a Pethő, Paffán, Miskolczy, Keszthelyi, Szányi, Juranics, Korbelyi alapítványok eléggé bizonyítanak. A káptalan régibb pecsétjei közül ismeretes egy 1244-ből, mely a kezében kulcsot tartó szt. Pétert állva tünteti fel; egy 1275-ből, mely szt. Pétert ülve ábrázolja; az 1529-ből fenmaradt pecséten már csak a kulcsokat tartó kéz látható, mig egy valamivel korábbin szt. Péter két oszlop között ülve kerül elő, fölött a Szentlélek galambjával.

Forrás: Pallas Nagylexikon