Pécsváradi apátság

alapítója maga Szt. István a 998. vagy 999. évben. A kolostor fölszentelésekor 1015. a benedekrendieknek a Szentlélek tiszteletére 41 faluban összesen 1117 szolgát ajándékozott. (Az alapítólevélről v. ö. különösen Karácsonyitól, Sz. István oklevelei, 76-100 old.) Ezen eredeti alapítólevél s annak későbbi megerősítései 1157. megégvén, II. Géza király Turul comes fia Péter pécsváradi apát kérelmére a megmaradt másolatokat 1158. hiteles alakban átirta s újra kiadta, amint utóbb még több más király is átirta. Igy 1228. II. András, 1329. I. Károly, 1399. Zsigmond. Az apátságnak a pécsi püspökséggel s az esztergomi káptalannal akadt legtöbb perelni valója. A konvent 1251-től 1541-ig, midőn a törökök elfoglalták, mint hiteles hely működött. Javait Mária Terézia 1777. a pesti tud.-egyetemnek ajándékozta, az apát címet azonban a királyok azután is osztogatták. Apátjai közül nevezetesebbek: Asztrik (998), később kalocsai érsek; Bonifác vértanu; Péter, Turul fia s Detmár, I. Károly káplánja.

Forrás: Pallas Nagylexikon