Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pedagogia... ----

Magyar Magyar Német Német
pedagógiai pädagogisch...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pedagogia

szó szerinti értelme: a pedagogus, a gyermekvezető művészete v. tudománya, a nevelés elmélete v. tudománya, a neveléstan. A P. az elmélet szempontjából tudomány, a gyakolat, vagyis alkalmazása szempontjából pedig a művészet. Van természetes és tudományos P., épp ugy, mint természetes és tudományos logika, lélektan, erkölcstan és szónoklat. Az emberek legnagyobb részét a természetes P. alapján nevelik, ez szolgál irányul a legtöbb szülőnek, sőt sok tanítónak is. Maga a P. tudománya még nem képesíti az embert nevelőnek, mivel általános tételeinek sikeres alkalmazása az adott viszonyok sokféleségére és különböző voltára, a nevelőnek személyes tapintatától és a gyakorlatban szerzett nevelői képességétől függ. De mind e mellett a tudományos P. a gyakorlati nevelőre nézve nélkülözhetetlen, mivel őt abba a helyzetbe juttatja, hogy a nevelői ügyességet és képességet a legrövidebb időben megszerezhesse, mivel nélküle sokáig a sötétben lesz kénytelen tapogatózni, a szükséges tapasztalatokat sokszor a növendékek kárán lesz kénytelen szerezni. Mint afféle praktikus v. alkalmazandó tudomány, a P. épp ugy nem önálló, mint p. a politika, etika, orvostan, hanem más tudományokra támaszkodik, jelesen célját tekintve az etikára, eszközei tekintetében pedig a lélektanra. A pedagogiát rendszerint három részre osztják. Az első rész foglalkozik a nevelendő ember személyével s amennyiben testi fejlődésének a törvényeivel foglalkozik, P.-i diaetetika a neve, amennyiben pedig szellemi életének fejlődését tárgyalja, P.-i lélektan. A második rész tárgyalja a nevelés célját; ez a P.-i teleologia, melynek vezércsillaga az embernek az etika által megállapított erkölcsi rendeltetése, célja. A harmadik része a nevelés mikéntjével, a tulajdonképeni tervvel foglalkozik; ez a P.-i metodologia, amelynek feladata megállapítani a nevelés eszközeit, elveit és módszereit. Az embernevelésnek utolsó célja: a növendék tudatának erkölcsi kialakítása. Ezt a célt általában két úton-módon lehet elérni, vagy ugy, hogy a növendék akaratára közvetlenül hat, v. pedig ugy, hogy a nevelés a növendék gondolatkörüt műveli meg és ennek útján közvetve hat az akaratra. Az akaratra való közvetlen ráhatásról szó tant nevezeik hodegetikának v. szorosabb értelemben vett nevelésnek. A másik általános elterjedt módot, midőn t. i. a nevelés a növendék gondolatkörének megművelése útján hat az akaratra, nevezik didaktikának vagy tanítástannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is