Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pedagógiai ... ----

Magyar Magyar Német Német
Pedagógiai ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pedagógiai lexikonok és enciklopédiák

A ped. ismeretanyagát és tényanyagát feldolgozó tájékoztató művek. A lexikonok szócikkei többnyire rövidek és lényegre törőek, a címszavak betűrendjében követik egymást. A címszavak lehetnek a szakterület fogalmai, jeles személyiségei, intézményei, események, földrajzi nevek stb. Az enciklopédiák nagyobb terjedelmű, az összefüggéseket is feltáró, tanulmányjellegű szócikkeket tartalmaznak, a szócikkek elrendezésének elve lehet betűrend v. (gyakrabban) valamilyen szakrend. A szócikkek az adott témához tartozó művek bibliográfiáját is közlik. A kiadói gyakorlatban azonban nincs mindig merev határ a két kiadványtípus között, a lexikon és enciklopédia megjelölés egyaránt előfordul hasonló jellegű és terjedelmű műveknél. Külföldön a pedagógiai lexikonok és enciklopédiák egy részét szerkesztői és kiadói szótárnak (dictionary, dictionnaire, Wörterbuch stb.) is nevezik. Az UNESCO által 1957-ben kiadott bibliográfiai összeállítás szerint a legelső ilyen mű 1836-ban jelent meg Párizsban. T. V. Morard: Dictionnaire général, usuel et classique d?éducation, d?instruction et d?enseignement (896 p.). Egy évtizeddel később a legelső német: K. G. Hergang: Pädagogische Real-Enzyklopädie (Grimma, 1843?1847). Az első szoros értelemben vett ped. enciklopédiák megjelenése minden bizonnyal összefügg az egyes országok polg. törekvéseivel. Az 1848-as forradalmak bukása után erősödő ped.-i visszahatás művének tekinthető Karl Adolf Schmied: Enzyklopädie des gesamten Erziehungs- und Unterrichtswesens c. munkája. (A 11 kötetes első kiadás Gotha, 1859?1878.) A századvég sűrűsödő ped.-i problematikája magával hozta a ped. lexikonirodalom fellendülését. A mo.-i fejlődés szempontjából is jelentősebb három munka a nyugati hatásoknak nyitott teret: F[erdinand] Buisson: Dictionnaire de pedagogie et d?instruction primaire (Paris, 1882?1887), W[ilhelm] Rein: Enzyklopädisches Handbuch der Pädagogik (Langensalza, 1895?1899) hét kötetben és a tízkötetes második, latin betűs (!) (Langensalza, 1903?1910 2) kiadás, valamint az első angol enciklopédia, az Alfred Ewen Fletcher szerkesztette Sonnenschein?s cyclopaedia of education (London, 1888, 1889, 1906 3). A századfordulótól az I. vh.-ig terjedő évek jelentős munkája Paul Monroe: A cyclopaedia of education (New York, 1911?1913). A szerkesztő a Columbia Egy. tanára volt, kiváló nev.-tört.-i író. A munka fontos eszköz a kor nev.-ügyi viszonyainak áttekintéséhez. A cikkek másik meghatározó jelentőségű szektorát a pragmatista filozófia és ped. nevezetes alakja, John Deweyszerkesztette, és jó részüket maga is írta. Megjelenésének időpontját tekintve szorosan csatlakozik az amerikai kiadványhoz, és hasonlóképpen ötkötetes, az Otto Willmann didaktikáját követő, felekezeti színezetét tekintve kat. irányú munka Ernst Max Roloff: Lexikon der Pädagogikja. (Freiburg im Breisgau, 1913?1917). A ped.-i lexikonirodalom neves termékei közül ez követi a legszorosabban az ált. lexikonok szerkesztési gyakorlatát, mind a szövegterjedelem gazdaságos kihasználására való törekvésben, mind a szöveg tagolásában. Így vált lehetségessé az öt, viszonylag nem is terjedelmes kötetben együttvéve 1717 cikk, valamint 1227 utalás elhelyezése. Rendkívül gondos munka az V. köt. végén a 180 hasábra terjedő név- és tárgymutató is. Az I. vh. okozta anyagi és szellemi kimerülés következményeként a szakterület ? Angliát kivéve ? jó néhány évig nem tart számon nevezetesebb munkát. Angliában viszont már három évvel a háború után jelentős kiadvány került forgalomba. A Foster Watson (szerk.) Encyclopaedia and dictionary of education (London, 1921) fontos négykötetes angol kézikönyv. Németo.-ban a Willmann tól kiinduló vonalat folytatta a Josef Spieler által szerkesztett kétkötetes Lexikon der Pädagogik der Gegenwart (Freiburg im Br., 1930?1932), amely számos m.-ellenes megjegyzése ellenére a maga idejében hazánkban is széles körben elterjedt. Első kiadásában a Kröner-féle zsebkönyvtár 94. számaként jelent me g Wilhelm Hehlmann: Pädagogisches Wörterbuch (Leipzig, 1931), amely ? a mindenkori uralkodó eszmei-pol.-i viszonyokhoz alkalmazkodva és címét Wörterbuch der Pädagogikra módosítva ? 1982-ben már 12. kiadását érte meg. A II. vh.-val záródó újabb korszak utolsó jelentős alkotása a Harry N. Rivlin és Herbert Schueler szerkesztette Encyclopaedia of modern education (New York, 1943). Korszakzáró abban az értelemben is, hogy még töretlenül élt benne az amerikai nev. magasabbrendűségébe vetett hit. A II. vh. utáni korszak, de különösen az 1980?1990-es évek lexikon- és enciklopédiairodalmának fő jellemzője, hogy az ált. igényű pedagógiai lexikonok és enciklopédiák mellett egyre nagyobb számban jelennek meg a ped. speciális területeinek tájékoztató művei. A korszak jelentősebb ált. enciklopédiái és lexikonai a legfrissebb kiadások megjelenésének időrendjében:

Lexikon der Pädagogik in drei Bänden (Bern, 1950?1952), Encyclopédie Pratique de l?éducation en France (Paris, 1960), Francke:

Kleine pädagogische Enzyklopädie I?II. (Berlin, 1963), Pedagogicseszkaja Enciklopediâ I?IV. (Moszkva, 1964?1968), Blond?s encyclopaedia of education (London, 1969), a tízkötetes Encyclopaedia of education (New York, 1971), Les encyclopédies du savoir moderne:

La pédagogie (Paris, 1975), a tizenkét kötetes Enzyklopädie Erziehungswissenschaft. Handbuch und Lexikon der Erziehung (Stuttgart, 1983?1986), Meyers kleines Lexikon-Pädagogik (Mannheim, 1988), a háromkötetes World education encyclopedia (New York, 1988). Az 1990-es években jelent meg a Blond?s enciklopédia amerikai változata, az American educator?s encyclopedia (Westport, 1991). A német nyelvterületen említésre méltó a DUDEN-Lexikon der Allgemeinbildung (Mannheim, 1993). A tizenkét kötetes The international encyclopedia of education c. munka legfrissebb kiadása (Oxford, 1994). Két francia nyelvű enciklopédia is megjelent, az egyik La pédagogie: une encyclopédie pour aujourd?hui (Paris, 1994), a másik Dictonnaire encyclopédique de l?education (Paris, 1995). A két kötetre tervezett orosz nyelvű új ped.-i enciklopédia 1997-ben, a második kötet megjelenésével válik teljessé. A ped. részterületeivel foglalkozó pedagógiai lexikonok és enciklopédiák száma igen nagy, tematikája szerteágazó. Az alábbi felsorolás csak a legújabb munkákat tartalmazza. Angol nyelvű művek: International higher education: an cyclopedia (New York, 1991) két kötet, The encyclopedia of higher education (Oxford, 1992) négy kötet, Multilingual lexicon of higher education (München, 1993?1995) két kötet, The international encyclopedia of teaching and teacher education (Oxford, 1987), The international encyclopedia of educational evaluation (Oxford, 1990), The encyclopedia of human development and education (Oxford, 1990), The encyclopedia of comparative education and national systems of education (Oxford, 1988), The international encyclopedia of educational technology (Oxford, 1989), The international encyclopedia of curriculum (Oxford, 1991), The international encyclopedia of national systems of education (Oxford, 1995), Encyclopedia of educational media communications and technology (Westport, 1988), Encyclopedia of special education (New York, 1987) három kötet, Harper?s encyclopedia of religious education (San Francisco, 1990), Encyclopedia of early childhood education (New York, 1992), Encyclopedia of adolescence (Hamden, 1993) két kötet, Encyclopedia of educational research (New York, 1992) négy kötet. Német nyelvű lexikonok K. Aschersleben és M. Hohmann: Handlexikon der Schulpädagogik (Stuttgart, 1979), Enzyklopädie der Sonderpädagogik, der Heilpädagogik und ihrer Nachbargebiete (Berlin, 1992). ? Mo.-on az első kísérlet Molnár Aladár Néptanítók ismerettára (Pest, 1873) A -tól (a Cs -t is magában foglaló) C betűig, pontosabban ABC -től Czuczorig terjed. Tartalmának mintegy fele szorosabban ped., fele közműveltségi tárgy. Tizenhárom évvel e félbemaradt kísérlet után fejeződött be Verédy Károly füzetes vállalkozása, a Paedagogiai encyclopaedia, különös tekintettel a népoktatás állapotára (Bp. 1883). A cikkírók között jórészt új nevekkel találkozunk. A szerk., Verédy Károly maga is az Eötvös József által felkarolt pedagógusok fiatalabb nemzedékéből való, és a munka egyik jellemző vonása éppen a benne kifejezett megbecsülő ragaszkodás az előttük járó pedagógusnemzedék iránt. Főként ebből a sajátosságból fakad forrásértéke is ? mindenekelőtt a m. nevelésügy XIX. sz.-i tört.-ében. A harmadik hazai ped.-i lexikon, a Kőrösi Henrik és [Tápay-] Szabó László közös szerkesztésében megjelent: Az elemi népoktatás enciklopédiája (Bp. 1911?1915) magán viseli keletkezési idejének bélyegét. A szerkesztők a válogatást kiterjesztették az addig csaknem kizárólagosan uralkodó német ped.-ról az angol, francia, olasz és amerikai nev.-ügy képviselőire is. Új problémakör az ún. szociális kérdések tárgyalása: felnőttokt., fiatalkorú bűnözés, kenyérkereső gyermekek stb. ? Az 1930-as években két lexikon jelent meg. Az egyik Bene Lajos Magyar Tanítók Lexikona (1939) szerény tudományos igénnyel. A másik a kultúrfilozófia ped.-i eszméi iránt is fogékony, az egyes témákat komplexen megközelítő értékes munka a kétkötetes Magyar pedagógiai lexikon (Bp. 1933?1934) Kemény Ferenc szerkesztésében, Fináczy Ernő és Kornis Gyula közreműködésével. Főmunkatársak Nagy J. Béla és Várkonyi Hildebrand, segédszerkesztő Prohászka Lajos. Korjellemző, hogy a következő hazai kiadvány, a Nagy Sándor főszerkesztőségével Kiss Árpád szerkesztésében megjelent négykötetes Pedagógiai lexikon (Bp. 1976?1979) megszületésekor az előző szerkesztők közül már senki sem volt életben. A közreműködő szakszerkesztők száma tíz volt. Ez a lexikon hiánypótló, adatgazdag, az ideológiailag nem érzékeny szócikkekben tárgyszerű. Egyébként az 1970-es évek ideológiai korlátai között kellett maradnia.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is