Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pedagógus-t... ----

Magyar Magyar Német Német
Pedagógus-t... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pedagógus-továbbképzés

1. A ped. tevékenysége a munkájához szükséges szakértelem gyarapítása, elmélyítése céljából egyrészt önképzés útján, másrészt a szervezett lehetőségek igénybevételével.

2. A közokt.-i intézmény, az intézményfenntartó, a ped.-képző intézmény, társaság, szerv., ill. magánszemély által szervezett lehetőség a szakmai tudás, képességek, tájékozottság felfrissítésére, kiegészítésére, új területek megismerésére. Szervezett továbbképzés az, amelyet előzetesen megterveznek, meghirdetnek; tanfolyam jellegű az a szervezett pedagógus-továbbképzés, amelynek tagjait nyilvántartják, s legalább három-négy foglalkozási alkalomból áll. Tágabb értelemben szokás továbbképzésnek nevezni egy-egy ülést, előadást, vitát, értekezletet, tájékoztatót, bemutatót is. ? 1945 előtt főleg a ped.-ok különböző egyesületei, ritkábban a tanker.-ek, ill. a tanfelügyelőségek, a főv.-ban pedig a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium szervezett pedagógus-továbbképzést. 1945 után kezdődött a pedagógus-továbbképzés áll. eszközökkel történő tömegesítése, az 50-es-60-as években a pol.-i-ideológiai tartalmak primátusával és egy monolitikus ped.-i felfogás érvényesítésének szándékával. A pol.-i szigor enyhülésével párhuzamosan előtérbe kerültek a szaktud.-i, módszertani, okt.-technológiai területek, az 1980-as évek második felétől kezdődően pedig az alternatív ped.-i felfogások, utóbb pedig a pluralisztikus értékrendű tartalmak. A pedagógus-továbbképzés közp.-i szervei: 1948?50 Orsz. Nev.-tud.-i Int.; 1950?52 Oktatási Min.; 1952?1962 Közp.-i Ped. Továbbképzési Int.; 1962 ? a közp. irányítás megszűnéséig az 1980-as évek elejéig ? az Orsz. Ped.-i Int. A pedagógus-továbbképzést az 1950-es, 1960-as években a tanácsi közokt.-i szakigazgatási szervek, a felügyelők, majd a megyei továbbképzési kabinetek, továbbképzési int.-ek, 1984-től a megalakult megyei ped.-i intézetek; a főv.-ban pedig a Főv.-i Ped.-i Int. szervezték. A továbbképzési rendszer a ped.-ok irányított önképzésére, a szakmai munkaközösségek tevékenységére és az előírt tematikájú nevelőtestületi értekezletekre épült. Az ideológiai-pol.-i tartalmú továbbképzéseket az 1970-es években a megyei szervezésű komplex és speciális szakmai tanfolyamok váltották fel, megnőtt a ped.-ok alkotó tevékenységének szerepe. Kiegészítő szerepet játszottak a pedagógus-továbbképzésben a M. Ped.-i Társaság, a tud. társulatok tanári szakosztályai, a Tud. Ismeretterjesztő Társulat, valamint a felsőfokú oktatási intézmények, amelyek az 1970-es években egyéves szakmai-módszertani tanfolyamokat, az 1980-as évek második felétől ? közp.-i pénzforrások felhasználásával ? ún. intenzív továbbképzési kurzusokat indítottak. Az 1990-es években erőteljesen megnövekedett a pedagógus-továbbképzésban a ped.-ok egyesületei, különböző önszerveződések, az alternatív kutatási közp.-ok, továbbá a magánszféra szerepe, ill. a külföldi szerv.-ek által szervezett pedagógus-továbbképzési lehetőségek. ? Külföldön is nagy múltra tekint vissza a pedagógus-továbbképzés. Nyugat-Európában tradicionálisan sokcsatornás, de egységes rendszerré szervezett pedagógus-továbbképzés régebben nem volt. Az 1970-es évek oktatási reformjai azonban hangsúlyossá tették az intézmények belső szakmai erőinek fejlesztési szükségleteit, s ezzel együtt rendszerré szervezésének fontosságát, intézményhálózatának bővítését, anyagi alapjainak szélesítését. (L. az Európa Tanácshoz tartozó országok oktatási min.-einek e tárgyban tartott tanácskozása 1987-ben Helsinkiben.) A volt szoc. országokban a pedagógus-továbbképzés ált. erőteljesen centralizált, ideologikus dominanciájú és áll. intézményhálózatra épülő volt. A rendszerváltás kapcsán a pedagógus-továbbképzés szigorú rendszere felbomlott, sokcsatornássá és pluralisztikussá vált. A pedagógus-továbbképzés ált.-nak tekinthető tendenciái az európai régió országaiban: a pedagógus-továbbképzésnek ált. kiépített, többszintű (országos-regionális-helyi) intézményi szerv.-e van, s a felsőokt.-sal szoros kapcsolata; a közp.-i és helyi pénzügyi forrásokból fenntartott intézményhálózatot kiegészíti egy erős társulati és magánszféra (főleg a tanszergyártóké); a legtöbb nyugat-európai országban az intézmények közp.-i áll. forrásból normatív céltámogatást kapnak, hogy a ped.-ok részvételét elősegítsék; a pedagógus-továbbképzés metodikai megújulása a hatékonyságot és a gazdaságosságot együttesen eredményezte; megnövekedett a munkahelyi pedagógus-továbbképzés szerepe a rendszerben; a szakokt.-ban dolgozók továbbképzését a gazdasági szerv.-ekben dolgozókéval együtt, azonos intézménybázison oldják meg, kísérletek folynak a minősítéshez kötött pedagógus-továbbképzés, valamint a szakmai előrelépés és az anyagi elismerés összekapcsolására (különböző kreditrendszerek). ? A hazai közokt.-irányítás megváltozott rendje szerint a pedagógus-továbbképzés a jelentős autonómiával rendelkező ped.-i szakmai szolgáltatás része, fontos eleme, amelyet a közokt.-pol. direkt eszközökkel nem irányíthat, de befolyást gyakorol rá jogszabályalkotással, a pedagógus-továbbképzés fejlesztését szolgáló alapok finanszírozásával, intézményfenntartással, tartalmi prioritások felállításával. ? Tartalmi elemeit tekintve a pedagógus-továbbképzés irányulhat vezetőképzés re, vez. továbbképzésre, szaktud.-i, tantárgyped.-i, metodikai, okt.-technológiai ismeretekre, olyan tantárgyközi témákra, mint a pszich.-i ped., szociológia, mérésmetodika, számítástechnika, környezetvédelem, devianciakezelés stb. Az alkalmazott munkaformákat tekintve gyakori: az előadás, a bemutatás, a megfigyeltetés, a konzultáció, a vita, az irodalomfeldolgozás, feladatmegoldás, kipróbálás, mérés, témakidolgozás. A felsorolt munkaformákat egy-egy foglalkozáson, ill. a tanfolyami foglalkozások során kombináltan is alkalmazzák. A felsorolás a résztvevők személyes aktivitásának intenzitását is jelzi a befogadástól az önálló alkotásig. Az eredményes pedagógus-továbbképzés a résztvevők aktivizálására törekszik, s ált. arra, hogy a követendő tartalmak adekvát munkakeretek között kerüljenek feldolgozásra. A modern okt.-technológia előretörésével kialakuló távoktatás i munkamódok a pedagógus-továbbképzésben is utat törtek, főleg az alkotó körök és az (irányított) önképzés szervezésénél. A tanfolyami továbbképzés gyakori fajtái: a szaktud.-i előadás-sorozat, a módszertani tanfolyam, a gyakorlati szeminárium, a komplex gyakorlati szeminárium, a stúdió, az alkotó kör, az irányított önképzés, a műhely. ? A szakmailag önállóvá vált oktatási intézmények sajátos program kidolgozásával kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a ped.-i eredmények mérésének és elemzésének előtérbe kerülése megnövelték az intézményi továbbképzés feladatokhoz igazodó helyi megoldásának jelentőségét. ? 1995-ben a min. az újjászervezett Orsz. Közokt.-i Int.-et bízta meg a pedagógus-továbbképzés többszektorú tevékenységének országos koordinációjával és a minőségbiztosítási eljárásoknak a pedagógus-továbbképzés rendszerébe való beillesztésével.

Kaján László



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is