Pedagógus gondolkodása

Az ált. gondolkodás i folyamatoknak a pedagógus tevékenységében megjelenő probléma helyzetekhez, döntésekhez kapcsolódó specifikus tartalmú és stratégiájú része. A ped. tevékenységének minden fázisát olyan gondolkodási műveletek határozzák meg, amelyek az adott ped.-i szituáció, döntéshelyzet észlelésétől kezdve a megoldási alternatívák számbavételén át az optimális tevékenység kiválasztásáig majd annak értékeléséig segítik, szervezik az oktató-nevelő munka gyakorlati megvalósulását. A pedagógus gondolkodásának legfontosabb elemei az interaktív és a posztaktív szakaszban a tervezés, a döntési folyamatok és a tanári ?feltevések?. A pedagógus gondolkodásának meghatározó jelentőségére a 60-as évek elején a tanár tevékenységét vizsgáló kutatások hívták fel a figyelmet (Jackson). Elsőként a tanítás folyamatának háttereként, ill. organikus komponenseként írták le, később kísérletek sorozatában bizonyították, hogy a tanítás komplex tevékenysége során a tanár olyan észlelési, megoldási modell ekkel rendelkezik, amelyeket az adott szituációhoz adaptálva, megkönnyíti annak megoldását. A 70-es évektől kezdve a gondolkodási folyamatok leírásáról a gondolkodás, döntés és a megvalósuló tevékenység kapcsolatainak kutatására helyeződött a hangsúly (Doyle, Dunkin). A kutatások következő szakasza a korábbiaknál differenciáltabban vizsgálta a pedagógus gondolkodásat és megállapította, hogy a tényleges oszt.-termi interakciók során működő gondolkodási mechanizmusok különböznek a tervezés, vagy a reflektív szakasz gondolkodási eljárásaitól. Illetve azt, hogy a ped.-i szituációk, feladatok rendszere oly mértékben komplex és sokrétű, hogy az információ ingerek szelekciója, a feldolgozás stratégiája és a döntési helyzetek sokasága átfogó kognitív sémák kiépülése, működése nélkül lehetetlenné tenné a ped.-i tevékenységet. A pedagógus gondolkodásanak vizsgálata számos új kutatási módszer t is eredményezett. Ilyen a ?hangosan gondolkodás? módszere, amelynek során a tevékenység végzésével egy időben rögzítik és értékelik a tanár verbális kommentárját saját tervező vagy értékelő tevékenységéről. A ?támogatott felidézés? során a videóra rögzített tanórát követően, saját tevékenységét újra, kívülről látva számol be a tanár az órai történések mögött rejlő döntési folyamatokról. A ?fogalmi térkép? készítésének technikája a ped. gondolkodás mélyebb, fogalmi-asszociációs szintjét, struktúráját vizsgálja. A tanárnak egy meghatározott fogalomról eszébe jutó összes fogalmat, azok kapcsolatait kell ábrázolnia írásban, ill. képi formában. A pedagógus gondolkodása vizsgálatának jellemző módszere még a ped.-i napló (irányított vagy szabad) értékelése. A kognitív pszichológia megjelenése a pedagógus gondolkodásának harmadik fő komponensére, a tanári feltevések, képzet ek, előzetes vélekedések megismerésére hívta fel a figyelmet. Ezek a ?feltevések? nem fogalmi szinten lévő képződmények, évtizedes tapasztalatokból leszűrve, mély érzelmi telítettségüknél fogva játszanak jelentős szerepet a pedagógus gondolkodásában. Ezek a nézetek sokszor szemben állnak a racionalitással, ill. az objektivitással, sajátos, az egyénre jellemző összetett nézetrendszert alkotnak, amelyben az ismeret ek, érzelmek, előfeltevések szűrőként funkcionálnak a jelenségek értelmezésekor, a problémahelyzetek, a döntések során. Egyrészt torzíthatják, újrafogalmazhatják a valóságot, másrészt sémáikkal segíthetik az információ feldolgozását, a gyors döntést. Feltárásának egyik új kutatási technikája a ?metaforavizsgálat?, melynek során arra kérik a ped.-t, hogy írja le azokat a szimbólumokat, melyek egy adott ped.-i fogalmat, jelenséget számára a legkifejezőbben megjelenítik. (Pl. a tanár metaforái egy vizsgálatban: ?barát, megváltó, messiás, vadász??) A pedagógus gondolkodásának fontos eleme még a cselekvések tervezéséről és kontrolljáról való gondolkodás: a metakogníció, mely az egyénnek a kognitív folyamatokról és állapotokról való tudása. A ped.-i tevékenység során különösen nagy jelentősége van a metakogníció részeként leírható önreflektív tudatosságnak, a ped.-i döntések, cselekvések értékelő elemzésének.

Szivák Judit