Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pedagógus s... ----

Magyar Magyar Német Német
Pedagógus s... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pedagógus személyisége

A ped. tevékenységének hatékonyságát, oktató-nevelő munkájának minőségét számos bonyolult mechanizmuson keresztül befolyásolja személyiség e, ezért a pedagógus személyiségenek vizsgálata bő teret kap a szakirodalomban. pedagógus személyiségevel kapcsolatos elemzések közp.-i kérdései a ped. érték einek, attitűd jeinek, pályaidentitásának és egyéb személyiségvonás ainak tevékenységére gyakorolt hatásai, a ped.-okkal szembeni normák és elvárások. A ped. nem csupán ismeretátadó, hanem rendkívül fontos szerepe van az értékközvetítésben, a társ. által megkövetelt normák elsajátításában. A közvetítés akkor hiteles, ha a ped. valóban elfogadja és átérzi a közvetített értékeket. Ez a kívánalom szembekerülhet a véleményszabadság követelményével, további problémák forrása a tradicionális értékek erodálódása, az értékpluralizmus. ? 1. Elvárások és normák. A ped. azon foglalkozások közé tartozik, ahol a társ. a tanár belső sajátosságaival és személyiségével kapcsolatosan is normatívákat ír elő. Az elmúlt évszázadokban a ped.-oknak gyakran igen szigorú normáknak kellett megfelelniük, öltözködésük, életrendjük, magánéletük a munkáltató (zömmel egyházi szerv.-ek) fennhatósága alatt állt. A korszerű szakirodalom a pedagógus személyiségere vonatkozóan többféle elvárásrendszert vet össze: a korábbihoz képest fontos szerephez jutottak a tanulói, szülői elvárások, az intézményiek szerepe pedig csökkent. A ped.-pályával kapcsolatos kutatásokban a leggyakrabban előforduló elvárások közé tartozik a felelősségérzet, a saját normákban, értékekben való következetesség, a jó emberismeret, a szakmai elkötelezettség, a kooperatív attitűd és a tolerancia. Hegedűs T. A. (1988) tanulókkal és szülőkkel készített interjúkban a ?pozitív élményeket nyújtó? ped.-t jellemző tulajdonságok következő előfordulását találta: (a gyakoriság sorrendjében) jó légkört tud teremteni, kedves, van szaktudása, jól oszt.-oz; segítőkész, igazságos, ped.-ilag felkészült, szigorú, következetes. A negatív tulajdonságok között a következők szerepeltek a leggyakrabban: rosszul oszt.-oz, agresszív, rossz az oszt.-ban a légkör, igazságtalan, rossz ped., brutális. Bagdy (1994) a tanulók és szülők elvárásai alapján optimálisnak tartott ped.-i képességek felsorolása kapcsán megemlíti, hogy a ped.-nak gyakran eszményítő elvárásrendszereknek kell eleget tennie. Ô is az atmoszféra, a biztonságteremtés képességét, a megértő magatartást, a magas fokú intelligenciát, valamint a jó apai és jó anyai képességek meglétét emeli ki. A negatív jellemzők között a megalkuvás, a konformizmus és az agresszív fölényeskedés szerepel. Gyakran ellentétpárokat használnak a tanári viselkedés jellemzésére, Ryans pl. a következőket sorolja fel: részrehajló ? igazságos, autokratikus ? demokratikus, tartózkodó ? készséges, unalmas ? ösztönző, közönyös ? aktív, ingerlékeny ? kiegyensúlyozott, éretlen ? érett. Az ellentétpárokban való értékelésnek azonban az a veszélye, hogy a lehetséges viselkedésvariánsokat mint polárisan szembenállóakat tünteti fel, holott a legtöbb tanár viselkedése feltehetően a szélsőségek között helyezkedik el. ? 2. A pedagógus személyiségenek a szerepe gyakran merül fel a pályaszocializáció val a szakmai identitás felépítésével kapcsolatban. A ped.-ok pályaválasztásánál négy motívumcsoport bizonyult a legált.-abbnak: 1. Altruisztikus, emberbaráti. 2. példakép-hatás, egy szeretett tanár nyomán. 3. egyedi motívumok (pl. érdekes, nem unalmas) 4. érdek és kényszerítő motívumok. A ped.-i identitás első szakaszában képzeleti szereppróbák, preidentifikációs folyamatok zajlanak. Az identitásépítés kezdeti stádiumában gyakran illuzórikus pályakép jön létre, amely a valóságos szereppróbák során újrarendeződik. A tényleges identitás létrejöttét tekintve Bagdy négyféle szintet különböztet meg a pályaszocializáció folyamatában: a foglalkozás szintjét, amely egy adott munkakörben töltött huzamosabb időt jelenti, a szakma szintjét, amelyet a minden más szakmától megkülönböztető szaktudás jellemez, a mesterséget, amely a szaktudás személyiségjellemzőkkel is áthatott magasabb foka és a hivatást, amely életcélt adó örömteli tevékenységet, szolgálatot jelent. ? 3. A tanári viselkedés globálisabb szemléletét tükrözi a tanári típusok megjelenítése. Ált.-ban három alapvető típust szoktak megkülönböztetni, amelyek a tanári munka háromféle aspektusát jelenítik meg. Adelson ?antropológiai? modellrendszerében is három alapvető stílust különböztet meg: a sámán, a lelkész, illetve a misztikus gyógyító modellt. A sámán típusához tantárgyukat szerető, nárcisztikus, gyakran karizmatikus erővel rendelkező ped.-ok tartoznak, akiknek elsődleges célja az ismeretek közvetítése és saját szaktudásának bemutatása. Adelson értékelése szerint ennek a tanártípusnak az a legnagyobb hibája, hogy mindvégig megőrződhet a távolság a ?nagy tudású tanár? és tanítványai között. A ?lelkész? tanár egy eszme, intézmény v. tud.-os társaság szolgálatában áll, hierarchikus szerv. részének tekinti magát, küldetéstudata van. A harmadik, a gyógyító típus (napjainkban egyre inkább tért hódító segítő ped. képviselője) nem önmagára, nem is a tárgyra, hanem a diákra koncentrál, arra törekszik, hogy előhívja azt, ami a legjobb benne (ti. a diákban). Ez a módszer azonban gyakran kudarchoz vezet, részben azért, mert csak akkor működik, ha képviselőjét valódi és nem csak tettetett önzetlenség jellemzi, egyébként az ilyen tanár negatív modellé válhat. Egy másik tipizálás (Trencsényi, 1988) szerint a tanár háromféle pozíciót foglalhat el a társ.-i normaközvetítés feladatának folyamatában: nevelői-személyiségformáló, tanár-szakemberi, ill. köztisztviselői funkciót. E három pozíció megfeleltethető az adelsoni misztikus gyógyító, sámán, ill. lelkész modellnek, valamint az Atya, a Mester és a Rendőr archetípus ának. Trencsényi megállapítása szerint azonban a tanár szerepválasztása függ az általa tanított tárgytól, illetve az éppen zajló tanítási-oktatási tevékenységtől. Pl. a matematikatanítás kevésbé nyújt lehetőséget atyai, nevelői funkciók betöltésére, mint a m. ir. v. tört., a szabadidős foglalkozásokon nincs szükség köztisztviselői-rendőri szerepre. Trencsényi felhívja a figyelmet a tanár személyes, értékközvetítő hatására, amely akkor is érvényes, ha nem kifejezetten tanári módszerekkel v. szerepkörben lép fel, Trencsényi kifejezésével élve ?nincs bekapcsolva?. ? 4. A ped. viselkedésének további fontos aspektusai a diákokkal való kapcsolatban megvalósuló szimmetria-aszimmetria mértéke, a tanár közösségben betöltött helye, valamint a vezetés-irányítás stílusa. A pedagógus személyisége egyes sajátosságairól kimutatható, hogy közvetlen hatással van a diákok munkájára. Így pl. a tanárok kognitív stílus a és a diákok haladása között kapcsolat mutatható ki. A mezőfüggő tanárok gyakrabban vonják be az órába a diákokat, szociális érzékenységük nagyobb, míg a mezőfüggetlen tanároknál gyakoribb a frontális előadás, ám ennek ellenére jobban ösztönöznek teljesítményre, mint a mezőfüggőek. A tanári viselkedés felsorolt jellemzői közül jó néhány nyilvánvalóan kapcsolatba hozható személyiségsajátosságokkal is. Felmerül azonban a kérdés, hogyan lehetséges az arra alkalmatlan személyiségűek szűrése, milyen felvételi vagy oktatási rendszer biztosíthatná, hogy a tanári pályára a megfelelő személyiségűek kerüljenek. A személyiségtől függő szelekció megvalósíthatatlan és komoly kockázatokkal is jár, tekintve, hogy valójában nem pontosan tudható, milyen személyiségsajátossággal kell rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy jó tanár váljék belőle, így például még az autoritatív magatartáson belül is megkülönböztethető jóindulatú, ill. ellenséges autoritativitás. Ismeretes, hogy a tanári viselkedés nem egyformán hat a különböző életkorú, alkatú és személyiségű diákokra ( tanári elvárások). Ezért a ped.-képzés inkább a tanári személyiség megfelelő alakítását tűzte ki célul kommunikációs, hatékonysági stb. tréningek segítségével. Nem bizonyított azonban, hogy ezek a tréningek tényleges változást idéznek elő az attitűdben. A tanári pályára jelentkezők szelekciója és közérzete a képzés sajátosságain kívül nagymértékben függ a társ. anyagi és szociális megbecsülésétől, presztízsviszonyaitól. A pedagógus személyisége és viselkedésproblémái közé tartoznak a foglalkozási ártalmak, így a többi között a kiégés egyre növekvő problémája.

Vajda Zsuzsanna



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is