Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pedagóguseg... ----

Magyar Magyar Német Német
Pedagóguseg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pedagógusegyesület(ek)

(1948-ig): feladatuk volt a tanárok érdekvédelme, segélyezése, és gyermekeik koll.-i, ill. ún. tanítók vagy tanárok házaiban való elhelyezése, nev.-i és oktatási tapasztalataik bővítése, továbbá ped.-i lapok kiadása. Tevékenységüket több alkalommal szabályozták. A ped.-ok, ill. az egyesületek rendszeresen hívtak össze tanügyi kongresszus okat, tanítói gyűléseket, ahol a tanügy időszerű kérdéseit, fejlesztésének irányát tárgyalták meg. A pedagógusegyesület 1945?1948 között részben megszűntek, részben beolvadtak a Ped.-ok Szakszerv.-ébe. Az egyes felekezetek, isk.-típusok, tantárgyak alapján, ill. az egyes városok, régiók, tanker.-ek szerint a tanárok külön is alakítottak egyesületeket. Egyes azonos típusú egyesületek esetenként szövetségbe tömörültek. Az utóbbi években újra megalakulnak az elsorvasztott, megszüntetett különféle pedagógusegyesület. Főbb pedagógusegyesület szakrendi csoportosításban. ? I. Óv.-i pedagógusegyesület.

? 1. Kisdedóvó Int.-eket Mo.-ban Terjesztő Egyesület (al. 1836).

2. Kisdednevelők Orsz. Egyesülete (KOE ? al. 1869). Lapja a Kisdednevelés (1879?1944).

3. Orsz. Kisdedóvó Egyesület (al. 1874).

4. Az Áll. Tanítók és Óvónők Orsz. Egyesülete (1896?1947?) lapja az Újpesten megjelent Magyar Népiskola (1925?1944) volt. alapnevelő ? II. Tanítók pedagógusegyesület ei.

1.A Léderer Ábrahám által al. Izraelita Tanítók Orsz. Egyesülete az egyik legrégibb (1866) pedagógusegyesület volt. Lapja az Izraelita Tanügyi Értesítő (1886?1944).

2. A (Magyar) Ref. Tanítók Orsz. Egyesületét 1894-ben al. Debrecenben.

3. Az Orsz. Ev. Tanítóegyesület (Evangélikus Tanítók Orsz. Egyesülete) Sopronban alakult meg. Lapja az Evangélikus Népiskola (1889?1944), ill. Evangélikus Iskola (1947?1948) volt.

4. Áll. Tanítók (és Óvónők) Orsz. Egyesülete (ua. mint előbb).

5. A Magyar(országi) Tanítók Szabad Egyesülete (1910) a baloldali tanítók tömörülése volt a XX. sz. elején. Zigány Zoltán és Somogyi Béla szerk. az egyesület lapját az Új Korszak ot (1906?1919).

6. Somogyi Béla elnökletével alakult 1918. dec. 15-én a baloldali Mo.-i Tanítók Szakszerv.-e. A tanácsköztársaság bukása után megszűnt.

7. Mo.-i Tanítóegyesületek (Egyetemes, majd) Orsz. Szövetsége (al. 1909). Egyik tevékeny elnöke volt Rákos István tanító, író (1867?1940). Közlönye a Tanítók Szövetsége (1916?1944). Előzménynek tekinthető a Rill József által 1872-ben al. Magyarhoni Tanítóegyletek Orsz. Szövetsége.

8. A (Mo.-i) Katholikus Tanítóegyesületek Országos Szövetsége (al. 1920) a kat. tanítók egyházmegyénként működő tanítóegyesületeinek szövetsége. Lapja 1920-tól a Nemzetnevelés (1919?1944), amely korábban a kat. tanítók, majd a Keresztényszocialista Tanítók Szakszervezetének lapja volt Népnevelő (1895?1919) c. 1920-tól közösen adták ki. A 22.399?1946/IV. 3 BM sz. rend. a Szövetséget feloszlatta. Vagyona a Ped. Szaksz. tulajdonába került.

9. Jótékonysági egyesület volt a Magyarországi Tanítók Eötvös Alapja (1875), amelynek hiv. értesítője az Eötvös-Alap (1914?1943). Több Tanítók Házát tartott fenn.

10. A M. Tanítónők Orsz. Mária Dorothea Egyesülete(1885?1945) Zirzen Janka, Péterfy Sándor, Rómer Flóris (1815?1889) kezdeményezésére alakult. Feladata a rossz körülmények között élő tanítónők erkölcsi és anyagi támogatása, az öreg, munkaképtelen tanítónők segítése és a nőnev. ügyének támogatása. Tanítónők Otthonát is tartott fenn (Orczy tér).

11. A Népnevelők (Pesti, majd) Bp.-i Egyesülete (1868?1902). Folyóirata lett a Népnevelők Lapja (1863?1918). Az egyesület 1902-ben beolvadt a M. Tanítók Otthonába, mely a II. vh. alatt szűnt meg.

12. A fentieken kívül számos ? rövidebb-hosszabb ideig működő ? egyesület létezett. Így pl.: A Felső Nép- és Polg. Isk.-i Tanítók és A Tanítónők Orsz. Egyesülete (al. 1884); A Mo.-i Tanítók Árvaházi Egyesülete (al. 1882), 1890-ben a római és görög kat.-ok is alapítottak árvaház-egyesületet; Egyetemes Tanítószövetség; Erdélyi Német Tanítók Szövetsége (al. 1860-as évek). Szlovenszkói Ált. M. Tanítóegyesület, Keresztényszoc. Tanítók Szaksz.-e, oktatásügyi törekvések különféle mozgalmakban ? III. Polg. isk.-i pedagógusegyesület.

1. 1875-ben jött létre a Polg. Isk.-i Tanárok Orsz. Egyesülete, kés őbb Az Orsz. Polg. Isk.-i Tanár(ok) Egyesület(e) (1896?1948). Lapja a Polg. Isk., Polg. Isk.-i Közlöny, Orsz. Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny. Egyesületi háza Bp.-en a Thököly úton volt. A tanároknak szállást, gyermekeiknek internátust biztosított. 1948 jún.-ában beolvadt a Ped.-ok Szaksz.-ébe. Lapja a Polg. Isk.-i Közlöny (1897?1924), majd az Orsz. Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (1924?1947) volt. ? IV. A középiskolai pedagógusegyesület.

1. Legrégibb középisk.-i egyesület az 1861-ben al. M. Tanárok Egylete, 1865-től Lutter Nándor vezetésével Bp.-i Tanáregylet néven működött, végül 1867-ben Orsz. Középisk.-i Tanáregyesület néven többek közt Károly György Hugó közreműködésével alakult újjá. Jelentősebb elnökei voltak Beöthy Zsolt, Négyessy László, Ney Ferenc. Az egyesület 1929-ben a tagok felsőfokú oktatásra járó gyermekei részére a Csepreghy u.-i székházban megnyitotta az Árpád-koll.-ot. Üdülője volt Balatonfüreden és Mátraházán. 1948-ban beolvadt a Ped.-ok Szaksz.-ébe. Hiv. lapja az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny.

2. Kat. Középisk.-i Tanáregyesület (1907?1947). Jelentős elnöke volt Mázy Engelbert (1908?1914). 1927-től tanári házat tartottak fenn, amelyben a tagok felsőokt.-ban részt vevő gyermekei nyertek elhelyezést (Szent Gellért Koll.). Folyóirata a Magyar Középiskola (1908?1944) és a Juventus c. latin nyelvű lap, mely 1909-ben indult. Pedagógiai Könyvtár sorozatában hazai és külföldi munkákat jelentetett meg.

3. E tanáregyesületnek bp.-i tagozata is volt: Bp.-i Kat. Tanári Kör.

4. Orsz. Ev. Tanáregyesület (1907?1944). Lapja a Protestáns Tanügyi Szemle (1927?1944), amelyet közösen adott ki az Országos Református Tanáregyesülettel (1902?1944). Ennek alapítója és elnöke volt Dóczi Imre.

5. 1919-ben al. Pintér Jenő és Sajó Sándor (1868?1922) a M. Középisk.-i Tanárok (Orsz.) Nemzeti Szövetségét, amely keresztény és nemzeti irányzatú volt. Lapja az 1922?1939 között megjelent M. Műv. ? V. Gyógyped.-i pedagógusegyesület.

í

1. Siketnéma-intézeti Tanárok Orsz. Egyesülete (1901)

2. Siketnémák és Vakok Tanárai Orsz. Egyesülete , amelyet 1924-ben al. Lapja a Siketnémák és Vakok Okt.-ügye (1924?1938), szerkesztette többek között Sulyomi Schulmann Adolf, Istenes Károly. A lap elődje: a Gyógyped.-i Szle (1899?1905) és M. Siketnéma Oktatás (1906?1924). Utóbbit 1921?1923 között Bárczi Gusztáv szerkesztette.

3. A Gyógyped.-i Tanárok Orsz. Egyesülete (al. 1920).

4. Az előbbi két egyesület összeolvadásából jött létre 1938-ban a M. Gyógyped.-i Tanárok Orsz. Egyesülete (Szentkirályi u. 11.). Lapja a M. Gyógyped.-i Tanárok Közlönye (1939?1944), amely a M. Gyógyp(a)edagógia (1909?1938) (1922-től a M. Gyógyped.-i Társaság lapja), valamint a Siketnémák és Vakok okt.-ügye (1924?1938) c. lapok folytatásaként jelent meg.

5. 1922-től működött a Bp.-i Székesfőv.-i Gyógyped.-i Tanárok és Tanítók Segélyző Egyesülete.

6. Török Béla al. az 1923-tól működő Nagyothallók Orsz. Egyesületét.

7. 1972-ben alakult a M. Gyógyped.-ok Egyesülete. ? még Ákos István, Éltes Mátyás, Istenes Károly. ? VI. A tanítóképző pedagógusegyesület.

1. Tanítóképző Int.-i Tanárok Orsz. Egyesülete(1886?1947). (1948-ig): Lapja a Magyar Tanítóképző (1886?1944). Az egyesület a Bp. XII., Fery Oszkár (Kiss János altb.) u. 40-ben működött. 1947. jan. 31-én a Ped.-ok Szaksz.-ébe olvadt. ? VII. Szakoktatási pedagógusegyesület.

1. A m. kir. Kereskedelemügyi Min. fennhatósága alá tartozott az Iparokt.-i Int.-ek Tanárai Orsz. Egyesülete. Lapja a M. Iparokt. Tanárainak Közlönye (1931?1944). Előzményének tekinthető a M. Iparokt. (1896?1918) Neves szerkesztői Szterényi József és Víg Albert.

2. Iparostanonc-isk.-i Tanítók és Tanárok Orsz. Egyesületének lapja a M. Iparosnev. (1927?1944).

3. Kereskedelmi Szakisk.-i Tanárok Orsz. Egyesülete. Közlönye a Kereskedelmi Szakoktatás (1892?1944).

4. Gazdasági Szaktanítók Orsz. Egyesülete. Közlönye a Mezőgazdasági Népokt., ill. a Gazdasági Népisk. (1932?1942) ? VIII. Területi pedagógusegyesület is szerveződtek. Országrészek szerint: Délmagyarországi Nevelők Egyesülete (M. Nevelők Egyesülete) Lapja: Nevelésügyi Szemle (1937?1944), Erdélyi Német Tanítók Szövetsége (186?), Felvidéki Ált. M. Tanítóegyesület, Kárpátaljai (Podkarpatszka Ruszi) Magyar Tanítóegyesület. Megyék szerint: pl. Csongrádmegyei Tanítóegyesület (al. 1868). Megyei székhelyek, városok szerint: Aradvidéki Tanítóegylet (al. 1870), Bp.-i Hiv. Tanítótestület (al. 1873), Bp.-i (Budai) Tanítóegylet (24 budai tanító al. 1869-ben), Bp. Szfőv.-i Iparostanoncisk.-i Tanárok és Tanítók Egyesülete (al. 1929). ? IX. Tantárgyi pedagógusegyesület. A háború előtt csak néhány tantárgy tanárai alapítottak egyesületet.

1. A Mo.-i Énektanítók Orsz. Egyesülete ? Lapja az Énekszó (1933?1950).

2. M. Rajztanárok Orsz. Egyesülete, lapja a Rajzoktatás (1907?1944).

3. Az I. vh. előtt működött a Mo.-i Tornatanítók Egyesülete, amelynek lapja a Tornaügy volt (1885?1915). Később a Testnev.-i Tanárok Orsz. Egyesülete lapjaként a Testnevelési Tanárok Közlönye c. jelent meg (1933?1944).

4. Katolikus Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete . 1906-ban alakult a középisk.-kban tanító hittanárok és a népisk.-kban oktató hitoktatók számára, egyrészt szaktárgyi-szaktud.-i továbbképzés, másrészt erkölcsi-anyagi érdekvédelem céljából. Előadás-sorozatokat, konferenciákat, bemutató tanításokat rendeztek. Havi folyóirata a Katolikus Nevelés (1907?1944). 1948-ban megszűnt. ? X. Egyéb pedagógusegyesület.

1. A Bp.-i Tanítók és Tanárok Segélyző Egyesületét Zichy Antal al. 1873-ban. A tagok számára ösztöndíj- és temetkezési alapot létesített. Vagyona az I. vh. alatt elértéktelenedett.

2. Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Orsz. Egyesület.1912-ben Baumgartner Alajos és Theisz Gyula I. ker.-i gimn.-i tanárok al. Az egyesület a II. vh.-val megszűnt.

3. A Tanfelügyelők Orsz. Egyesülete 1919-ben alakult Mosdóssy Imre kezdeményezése alapján, a tanfelügyelők erkölcsi és anyagi védelmére, a felügyeleti munka tökéletesítésére.

4. A Felső Okt.-ügyi Egyesület 1910-ben alakult Medveczky Frigyes kezdeményezésére. Híresek voltak az évenként rendezett ?tanári összejövetelek?.

5. Julián Egyesület (1904). ? XI. Ped.-ok Szaksz.-e. Érdekvédelmi szerv. Előzményének tekinthető: a Magyar(országi) Tanítók Szabad Egyesülete (1906?1910), a Bp.-i Oktatószövetség (1917?1918), a Városi Alkalmazottak Orsz. Szövetségének (VÁOSZ) Tanítói Szakoszt.-a, a Mo.-i Tanítók Szaksz.-e (1918. dec. 30.), Főv.-i Tanítók Kommunista Csoportja (1919), az 1945 elején alakult M. Ped.-ok Szabad Szaksz.-e, amelynek szerepe volt a régi egyesületek felszámolásában, beolvasztásában, vagyonuk átvételében és az isk.-k államosításában. Ebben az időben sok tkv.-et adtak ki. Elnevezése 1958-tól Ped.-ok Szaksz.-e. Ma már több ped. szaksz. is működik. A Ped. Szaksz. lapjai: előzménynek tekinthető az Új Korszak (1906?1919). 1945-től a Pedagógus Értesítő (1945?1947), az Embernevelés (1945?1949) mellékleteként, majd 1950-ig önálló, ekkortól Nevelők Lapja 1956-ig, Ped.-ok Lapja 1957-től.

Horánszky Nándor



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is