Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pedagóguské... ----

Magyar Magyar Német Német
Pedagóguské... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pedagógusképzés

A felsőokt.-i rendszer egyik képzési ága, amely a nev.-i, oktatási feladatok tudatos ellátására, személyiségfejlesztésre készít fel, ped. (óv.-ped. tanító, szakoktató, tanár) szakképesítést nyújt. Hazánkban 190 ezer, a világon mintegy 44 millió ped. dolgozik, a fejlődő országokban még további 9 millióra van szükség. A pedagógusképzés az egyes országokban különböző színtereken folyik. Az európai régió országa i közül pl. főisk.-n képezik az óvónőket Belgiumban, Dániában, Finno.-ban, Franciao.-ban, Hollandiában, Angliában; középfokú képesítéssel rendelkeznek az osztrák, a német, a román és az orosz óvónők. A tanítókat az országok többsége felsőfokú szinten képezi: ped.-i akad.-ákon Ausztriában, Belgiumban, Svájcban; ped.-i főisk.-kon Dániában, Hollandiában, Íro.-ban, Németo.-ban, Norvégiában, Portugáliában; egy.-ek ped.-i intézeteiben Finno.-ban, Franciao.-ban, Spanyolo.-ban. A tanárképzés az isk.-rendszer szerkezetének megfelelően több országban kétszintű: pl. a középisk.-k alsó tagozatos tanárait Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Németo.-ban ped.-i főisk.-kon, a felső tagozatos tanárokat egy.-eken oktatják. Más országokban a középisk.-k tanárait egységesen egy.-ken képezik, pl. Olaszo.-ban, Svédo.-ban, Íro.-ban. Mo.-on főisk.-i végzettséget szereznek az óv.-ped.-ok, a tanítók, a szakoktatók, a konduktor-tanítók, a tanári szakokon egyaránt szerezhető egy.-i és főisk.-i végzettség. A ttv.-ek megkülönböztetik az elméleti és a gyakorlati képzést. Leggyakorlatorientáltabb az óv.-ped.-ok okt.-a, az elméleti oktatás a tanárképzésben a legnagyobb arányú. Az óv.-ped.-ok és a tanítók képzésének közös sajátosságai:

a jelentkezők alkalmassági vizsgát tesznek; képzésük célja a teljes gyermeki személyiség fejlesztésére irányul; a szakmai tárgyak körében elsődleges szerepet kap a ped. és a pszich. oktatása;

a gyakorlati képzésben részt vesz az elméleti tárgyakat oktatók többsége; a teljes képzési folyamatot átható gyakorlati képzésben a fokozatosság elve érvényesül;

a gyakorlatok viszonylag magas óraszáma (óv.-ped.-oknál az óraszám 30%-a, tanítóknál 20%-a) lehetővé teszi a ped.-i képességek fejlesztését, a gyermekközp.-ú ped.-i kultúra kialakítását.

A tanárképzés tört.-iségéből és a differenciált köz- és szakokt.-i rendszerből fakadóan nagyfokú differenciálódást tükröz: szaktanárképzés, szakmai tanárképzés és speciális gyógypedagógiai tanárképzés folyik Mo.-on. Szakmai különbözőségük ellenére közös jellemzőjük: a tanítandó tantárgyak szaktud. megalapozását szolgáló szakos felkészítés; a tanári hivatás gyakorlásához szükséges ped.-i, pszich.-i stúdiumok, valamint tanítási gyakorlatok. Az egész világon egyre nagyobb az igény a tanulók egyéni sajátosságait, különbségeit figyelembe vevő, a differenciált és individualizált fejlesztésre felkészítő pedagógusképzésre, különös tekintettel a valamilyen téren fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekekre. Azonban ellentmondás áll fenn a tömegessé váló oktatás, a nagy létszámú oszt.-okkal dolgozó ped.-ok és a fenti igény között. A pedagógusképzés sajátosságai az utolsó kétszáz év tört.-i előzményei nyomán alakultak ki. ? Mo.-on az óvodapedagógusok intézményes képzése 1837-ben kezdődött Tolnán, az alapító gr. Festetics Leó, az ig. Wargha István volt. Az intézményt 1843-ban Pestre helyezték át. Kezdetben gimn.-i érettségi után 1 év alatt képeztek férfi óv.-i nevelőket. A pálya rohamos elnőiesedése nyomán az 1891-es tv. az óvónőképzést a középfokú intézmények közé sorolta. A jelöltek 14. évük betöltése után kétéves oktatásban részesültek. 1926-tól négyéves volt a képzés, amely szakképesítést nyújtott, de érettségi bizonyítványt nem adott. 1959-től felsőfokúvá válik a képzés kétéves időtartammal. 1972-től 1993-ig középfokú óvónőképző szakisk.-k is működtek, fenntartásukat a nagyfokú óvónőhiány indokolta. Az 1987-től a felsőfokú int.-ek fokozatosan hároméves főisk.-kká alakultak. ? A tanítóképzés ben három tört.-i korszakkülöníthető el: 1. A tanfolyami szintű oktatás az I. Ratio Educationis rendelkezésétől 1828-ig tartott. Háromoszt.-os normaiskolákhoz kapcsolódott a 3?6 hónapig tartó tanítási tanfolyam. 2. A középfokú tanítóképzés 1828-tól 1959-ig működött. 1868-ban a képzési idő 3 évre, 1882-ben 4 évre, 1923-ban 5 évre emelkedett. 3. Felsőfokú tanítóképző intézetekben 1959-től, tanítóképző főiskolá kon 1975-től hároméves időtartammal folyik az oktatás. 1995-től a képzési idő 4 évre bővült. ? Az intézményes tanárképzést Eötvös J. kezdeményezte: 1870-ben a bp.-i egy. bölcsészeti kara mellett létrehozta a ?tanárképezdét?. 1872-ben megnyílt az első gyakorlógimnázium. 1895-ben az École normale supérieure mintájára alakult meg a Báró Eötvös József Collégium, ahol tehetséges fiatalokból képeztek tanárokat. Az egy.-ek mellett tanárképző intézetek alakultak, 1924-től a tanári képesítés megszerzésének a feltétele az int.-ek kötelező látogatása és középisk.-ban eltöltendő gyakorlóév volt. 1947-től az ált. isk. felső tagozata számára a szaktanárokat tanárképző főisk.-kon, a középisk.-i tanárokat pedig egy.-eken képezik. Napjaink egyik törekvése az egy.-i végzettséget adó tanárképzés ált.-sá tétele, ehhez a feltételek megteremtése.

Bollókné Panyik Ilona



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is