Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pedro... ----

Magyar Magyar Német Német
Pedro... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pedro

(név) a. m. Péter. E nevet több fejedelem viselte.

1. Dom P. (I.) d"Alcantara, braziliai császár, braganzai herceg, VI. János portugál király és braziliai császár fia, született Lissabonban 1798 okt. 12., megh. 1834 szept. 24-én. 1801. Beira hercege lett, s 1807 óta Braziliában nevelkedett; 1816. atyjának trónralépése után braziliai hercegi címet nyert s 1817. házasságra lépett I. Ferenc osztrák császár Leopoldina leányával. 1821 ápr. 22., atyjának Portugáliából való visszatérése után, ettől mint régens a kormány élére állíttatott, másfél évvel később, 1822 okt. 22. a nép őt császárrá kiáltotta ki és dec. 1. megkoronáztatott. 1826 márc. 10. atyja halála után IV. P. néven elfoglalta a portugál trónt, de mihelyt alkotmányt adott az országnak, máj. 2. a portugál trónról leánya, Donna Maria da Gloria javára lemondott s testvérét, Dom Miguelt azon feltétel alatt, hogy alaptörvényt elfogadja s Dona Mariával eljegyzi magát, régensnek nevezte ki. Mindaemellett későbbi uralkodásában nem volt szerencsés. Az argentinai köztársaság ellen viselt szerencsétlen hadjárata, a portugál trónviszályba való belekeveredése, továbbá szenvedélyes természete annyira elidegenítették tőle a braziliaiakat, hogy a cortes megtagadta tőle a pénzösszegeket Dom Miguel, a portugál trónbitorló elkergetésére, 1831 ápr. 6. pedig fölkelés tört ki, mely azután P.-t ápr. 7. fia II. P. javára való lemondásra s Franciaországba való költözésre kényszerítette. Itt braganzai herceg cím alatt élt s 1832 febr. 20. először Terceira, majd az Azori szigetekről Oporto ellen vezetett hadat s oly szerencsével harcolt Dom Miguel ellen, hogy már 1833 jul. 28. Lissabont is elfoglalta. Szept. 23-án leányát emelte a trónra, akinek nevében Portugália zilált állapotait azután rendezte. Midőn testvére 1834 máj. 26. Evora megadása után Portugália iránt táplált minden igényeiről lemondott, a cortes aug. 23. P.-t 90 szavazattal 5 ellenében tényleges régensnek megválasztotta; P. azonban egészségügyi okokból szept. 18. a cortes ülésén lemondott a kormányzásról, amely ekkor azután a fiatal királynőt nagykorunak nyilvánította. Első, Lepoldina osztrák főhercegnővel (megh. 1826 dec. 11.) való házasságából II. Dona Maria da Gloria portugál királynőn és II. P. császáron kivül származtak még: Dona Januaria, szül. 1822 márc. 22., 1844 óta Lajos nápolyi herceg és Aquila gróf, továbbá Dona Franciska Karolina, szül. 1824 aug. 2., 1843 óta Joinville herceg felesége.

2. P. (II.), Dom P. d" Alcantara, az előbbinek fia, az utolsó braziliai császár, szül. Rio de Janeiroban 1825 dec. 2., megh. Párisban 1891 dec. 4. 1831 ápr. 7. kiáltották ki császárrá, de kezdetben régensség alatt állott, 1840 jul. 23. nagykoruvá nyilváníttatván, 1841 jul. 18. megkoronáztatott. Kormányának kezdetén belső zavargásokkal küzdött, később pedig több külföldi bonyodalomba sodortatott; igy p. 1851-52. Rosas, Buenos-Ayres diktárora, 1854-55. és 1864-65. Uruguaj és végre 1865-70. Lopez, Paraguaj diktátora ellen hadat kellett viselnie. 1871-72, 1876-77, 1887 és 1888. sokat utazott Észak-Amerika- és Európában és egy alkalommal Bécsből Budapestre is ellátogatott, ahol szokása szerint az iskolákat, a kórházakat és más jótékony célnak szolgáló közintézeteket látogatta meg. 1843 szept. 4. óta házasságban élt I. Ferenc nápoly-sziciliai királynak Terézia Krisztina nevü leányával (szül. 1822 márc. 14.), akitől Izabella hercegnő trónörökösnő (szül. 1846 jul. 29., 1864 okt. 15 óta Eu gróf) és Leopoldina (szül. 1847 jul. 15., 1864 dec. 15. óta Szász-Koburg Ágost herceg felesége) származott. Későbbi uralmának legfontosabb intézkedése a rabszolgaság eltörlése. 1889 nov. 15. a császárt elfogták és egy hadi hajón Portugáliába szállították, a nélkül, hogy P. a trón iránt való igényeiről lemondott volna. Portugáliában sok gyász érte az agg fejedelmet és többi között Terézia Krisztina Mária is meghalt (1889 dec. 28). V. ö. Mossé, Dom P. II., empereur de Brésil (Páris 1889).

3. P. (I.), portugál király, IV. Alfonz és Kaasztiliai Beatrix fia, szül. Coimbrában 1320 ápr. 19., megh. Estremosban 1367 jan. 18-án. 1357 máj. 12., atyja halála után lépett a trónra; 1358. és 1364. részt vett az Aragona és Kasztilia között folyt háboruban s felváltva mindkét párton harcolt. Kortársai el Riguoso-nak (a szigoru) nevezték. Második Inez de Castro. gyilkosain véres boszut vett.

4. P. (II.), portugál király, IV. János és Guzman Lujzának harmadik fia, szül. Lisszabonban 1648 ápr. 26., megh. 1705 dec. 9. Fivére, VI. Alfonz feleségének, Szavójai Mária Françoise Erzsébet királyné sürgetésére, akivel azután egybe kelt, 1667 nov. 23. Alfonz helyébe régensnek kiáltatott ki, amire a király a braganzai hercegség s évi díj fejében önként lemondott a trónról. P. vak eszköze volt a papságnak, mindamellett az ország uralma alatt emelkedett. 1668 febr. 13. békét kötött Spanyolországgal, a Németalfölddel folytatott keletindiai viszálynak pedig véget vetett. P. csak 1683., testvére halála után vette fel a királyi címet. A spanyol örökösödési háboruban kezdetben semleges maradt és csak 1703. csatlakozott Ausztriához.

5. P. (III.), porutáli király, V. János fia, I. József testvére és ennek örökösével Máriával kelt házasságra; trónra lépésekor királyi címet nyert, megh. 1786.

6. P. (V.), portugál király, Dom P. d" Alcantara, szász herceg, II. Maria da Gloria királynő s férje Szász-Koburg-Gothai Ferdinánd fia, szül. 1837 szept. 16., megh. 1861 nov. 11. Kitünő német nevelésben részesült. 1853 nov. 15. anyja halála után atyja, mint gyámnoka alatt örökölte a kormányt; 1855 szept. 16. pedig, miután egész Európát beutazta, személyesen vette át az uralmat, melyet aztán szigoru alkotmányos szellemben vezetett. Halála után testvére, Lajos követte őt a trónon. 1858 máj. 18. óta házasságban élt Hohenzollern-Sigmaringen herceg leányával, Stefánia hercegnővel, ki azonban még előtte, 1859 jul. 17. elhalt. V. ö. Schelhorn, Dom P. V., König von Portugal (Nürnberg 1866); u. a., Zum 25-jährigen Todestag des Königs Dom P. (München 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is