Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
példa example
példa exemplar
példa instance
példa pattern
példa precedent
példa nélkü... unprecedent...
példa nélkü... without pre...
példaadó exemplary
példaadó vo... exemplarine...
példaadóan exemplarily...
példabeszéd... parable
példabeszéd... saw
példabeszéd... parabolic
példabeszéd... parabolical...
példaként f... to instance...
példakép beau ideal
példakép ideal
példakép leading
példakép mirror
példamutatá... guide

Magyar Magyar Német Német
példa Beispiel (s...
példa Exempel (s)...
példakép Musterbild ...
példakép & ... Vorbild (s)...
példány Exemplar (s...
példány /rö... Expl. (Exem...
példányszám... Auflagenhöh...
példás mustergülti...
példás & pé... exemplarisc...
példaszerű ... vorbildlich...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Példa

Példaadás: az egyén által követett v. követni kívánt viselkedésminta, cselekvés- v. értékrendszer, melynek a pszich.-ban a modell (ill. modellnyújtás) a megfelelő fogalompárja. A személyiségalakulás úgy is leírható, mint a szociális magatartásformák és értékrendszerek átvétele, amely a gyermek környezetében élő felnőttek magatartás-mintáival, értékeivel, normáival való azonosulás és utánzásos tanulás útján történik. Az utánzás és azonosulás, amellyel a személyiség- és fejlődéslélektan a szocializáció folyamatát leírja, részben egymást átfedő fogalmak. A különböző pszich.-i isk.-k egymástól eltérően magyarázzák a gyermek viselkedéstanulásának okait, módjait. A pszichoanalízis az azonosulás (identifikáció) fogalmát alkalmazza a modelltanulás elemzésére. A freudi pszichoanalízis ?elsődleges identifikáció?-ként jelöli az anya időleges hiánya miatt szorongó gyermek ? szorongás csökkentése céljából történő ? azonosítását az anyával. A ?másodlagos identifikáció? időszakában (3?6. életév között) a gyerek a saját nemű szülővel azonosít, melynek során kialakul a gyermek felettes énje, a szülők erkölcsi értékrendjének, viselkedésszabályainak belsővé vált normarendszere. Az identifikáció újabb elméletei a gyermek modellkövetéséről eltérő magyarázattal szolgálnak: a) A szükségleteket biztosító felnőtt maga is (másodlagos) jutalommá válik, akit elsősorban távollétében utánoz majd a gyerek. b) A büntető szülő normáit tanulja meg a gyerek a szülő jelenlétében a büntetés elkerülése végett. c) Az identifikáció oka az irigység: a gyerek olyan szeretne lenni, olyan tárgyakat szeretne birtokolni, mint a szülő. d) Az azonosulás hátterében a szülői hatalmi pozíció, ill. a szülői státus irigylése áll: a javakat elosztó hatalommal identifikálódik a gyerek. 3. A szociális tanuláselmélet az utánzás jelenségével magyarázza a viselkedéstanulást: eszerint a gyermek megfigyeléssel sajátítja el a szülők (modellek) viselkedését, és megfelelő helyzetben manifesztálja azt. Az utánzás motivációja lehet a gyermeki reakciók direkt szülői megerősítése (jutalmazás és büntetés), ill. az is, ha a gyerek látja a modell megjutalmazását, sikeres akcióit (ez a behelyettesítő utánzás: a megfigyelő behelyettesíti magát a modell szerepébe). Az utánzás elmélete értelmében a gyerek a felnőttek negatív érzelmeit, aszociális magatartását is megtanulja, de az esetleges büntetés miatt v. jutalom hiányában nem produkálja azt, csak az arra alkalmas időpontban. A megfigyeléssel történő tanulás feltételei: az utánzó;

1. aktív figyelme,

2. motivációja,

3. megőrzési, memóriafunkciói. A modellkövetés vizsgálatával foglalkozó kísérletek szerint a gyerekek olyan modellt választanak az utánzás tárgyául, aki hatalmi pozícióban van, akinek a jutalmazó a szerepköre (szemben a büntető szerepkörrel), aki elosztó-kontrolláló szerepkört tölt be (szemben a fogyasztó, birtoklóval), ill. aki hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a megfigyelő. Az utánzó személy jellemző vonásait tekintve azok a személyek hajlamosak az utánzásra, akiknek alacsony az önértékelés ük, akik egy helyzetben inkompetensek, akik dependensek és akiket korábban gyakran jutalmaztak utánzó magatartásukért. Az identifikációval v. utánzással történő magatartás-, ill. szereptanulás két kitüntetett életkori szakasza az óv.-skor (pontos, elsősorban spontán imitációval történő viselkedéstanulás) és a serdülőkor (értékrendszerekkel, személyiséggel, példaképpel való tudatos azonosulás), amelyben a modelleknek nem a hangoztatott, hanem a valós értékrendjét, normáit sajátítják el a gyerekek. A modellnyújtás, modellkövetés vizsgálatainak egyik kitüntetett területe az agresszió tanulása, különös tekintettel a tömegkommunikációs eszközökre. A korábbi eredmények szerint a filmbeli agresszív jelenetek a megfigyelő gyerekeknél az agresszív viselkedés fokozódásához vezetnek. A későbbi kísérletek árnyaltabb eredményei értelmében a gyerekek alap (előzőleg felmért) agressziója határozza meg a filmnézés utáni agresszió mértékét: agresszív magatartású gyerekeknél a modellkövetés során növekedett az agresszió, míg a nem agresszív gyerekeknél ilyen összefüggést nem találtak.

Kôrössy Judit



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is