Példa

Példaadás: az egyén által követett v. követni kívánt viselkedésminta, cselekvés- v. értékrendszer, melynek a pszich.-ban a modell (ill. modellnyújtás) a megfelelő fogalompárja. A személyiségalakulás úgy is leírható, mint a szociális magatartásformák és értékrendszerek átvétele, amely a gyermek környezetében élő felnőttek magatartás-mintáival, értékeivel, normáival való azonosulás és utánzásos tanulás útján történik. Az utánzás és azonosulás, amellyel a személyiség- és fejlődéslélektan a szocializáció folyamatát leírja, részben egymást átfedő fogalmak. A különböző pszich.-i isk.-k egymástól eltérően magyarázzák a gyermek viselkedéstanulásának okait, módjait. A pszichoanalízis az azonosulás (identifikáció) fogalmát alkalmazza a modelltanulás elemzésére. A freudi pszichoanalízis ?elsődleges identifikáció?-ként jelöli az anya időleges hiánya miatt szorongó gyermek ? szorongás csökkentése céljából történő ? azonosítását az anyával. A ?másodlagos identifikáció? időszakában (3?6. életév között) a gyerek a saját nemű szülővel azonosít, melynek során kialakul a gyermek felettes énje, a szülők erkölcsi értékrendjének, viselkedésszabályainak belsővé vált normarendszere. Az identifikáció újabb elméletei a gyermek modellkövetéséről eltérő magyarázattal szolgálnak: a) A szükségleteket biztosító felnőtt maga is (másodlagos) jutalommá válik, akit elsősorban távollétében utánoz majd a gyerek. b) A büntető szülő normáit tanulja meg a gyerek a szülő jelenlétében a büntetés elkerülése végett. c) Az identifikáció oka az irigység: a gyerek olyan szeretne lenni, olyan tárgyakat szeretne birtokolni, mint a szülő. d) Az azonosulás hátterében a szülői hatalmi pozíció, ill. a szülői státus irigylése áll: a javakat elosztó hatalommal identifikálódik a gyerek. 3. A szociális tanuláselmélet az utánzás jelenségével magyarázza a viselkedéstanulást: eszerint a gyermek megfigyeléssel sajátítja el a szülők (modellek) viselkedését, és megfelelő helyzetben manifesztálja azt. Az utánzás motivációja lehet a gyermeki reakciók direkt szülői megerősítése (jutalmazás és büntetés), ill. az is, ha a gyerek látja a modell megjutalmazását, sikeres akcióit (ez a behelyettesítő utánzás: a megfigyelő behelyettesíti magát a modell szerepébe). Az utánzás elmélete értelmében a gyerek a felnőttek negatív érzelmeit, aszociális magatartását is megtanulja, de az esetleges büntetés miatt v. jutalom hiányában nem produkálja azt, csak az arra alkalmas időpontban. A megfigyeléssel történő tanulás feltételei: az utánzó;

1. aktív figyelme,

2. motivációja,

3. megőrzési, memóriafunkciói. A modellkövetés vizsgálatával foglalkozó kísérletek szerint a gyerekek olyan modellt választanak az utánzás tárgyául, aki hatalmi pozícióban van, akinek a jutalmazó a szerepköre (szemben a büntető szerepkörrel), aki elosztó-kontrolláló szerepkört tölt be (szemben a fogyasztó, birtoklóval), ill. aki hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a megfigyelő. Az utánzó személy jellemző vonásait tekintve azok a személyek hajlamosak az utánzásra, akiknek alacsony az önértékelés ük, akik egy helyzetben inkompetensek, akik dependensek és akiket korábban gyakran jutalmaztak utánzó magatartásukért. Az identifikációval v. utánzással történő magatartás-, ill. szereptanulás két kitüntetett életkori szakasza az óv.-skor (pontos, elsősorban spontán imitációval történő viselkedéstanulás) és a serdülőkor (értékrendszerekkel, személyiséggel, példaképpel való tudatos azonosulás), amelyben a modelleknek nem a hangoztatott, hanem a valós értékrendjét, normáit sajátítják el a gyerekek. A modellnyújtás, modellkövetés vizsgálatainak egyik kitüntetett területe az agresszió tanulása, különös tekintettel a tömegkommunikációs eszközökre. A korábbi eredmények szerint a filmbeli agresszív jelenetek a megfigyelő gyerekeknél az agresszív viselkedés fokozódásához vezetnek. A későbbi kísérletek árnyaltabb eredményei értelmében a gyerekek alap (előzőleg felmért) agressziója határozza meg a filmnézés utáni agresszió mértékét: agresszív magatartású gyerekeknél a modellkövetés során növekedett az agresszió, míg a nem agresszív gyerekeknél ilyen összefüggést nem találtak.

Kôrössy Judit