Példakép

Mintául választott személy, akiben a példaképválasztó különösen értékes, számára vonzó tulajdonságokat érez meg v. ismer fel. A ped.-i szociálpszich. a példakép v. mintakép fogalmát az eszménykép től jobban elhatárolható ?modell? fogalmával váltotta fel. A mintaképélmény pszichikai szükséglet, mely a következő gyökerekből táplálkozik: a gyengeség leküzdésének szükséglete, kiegészülési, kompenzációs, fejlődési szükséglet, a már kialakult értékelő álláspontok megerősítésének szükséglete. Vitatott kérdés, hogy min alapul a gyermek példaképválasztása, a mintaszerűség észlelésén v. érzelmi vonzalmon. Max Scheler szerint minden példakövetés alapjául a szeretet v. az ellenpéldakép esetében a gyűlölet szolgál. A nev. arra irányul, hogy előmozdítsa a pozitív példakép választását és tényleges követését, amit főleg azzal próbál elérni, hogy példaként állítja a felnövekvők elé azokat a velük egykorú v. felnőtt személyeket, akikben a nev. értékiránya ? legalább részlegesen ? megtestesül. Ezek lehetnek ?élő példaképek? ( példa, példaadás) v. szimbolikus modellek, tört.-i v. fiktív személyek (pl. regények, filmek alakjai). Összetettebb nev.-i stratégiákban a nevelők közvetetten, a háttérből mozdítják elő, hogy a ?jó példák? hatása érvényesüljön. Nevelőereje lényeges életkori eltéréseket mutat. Az öntudatlan gyermeki utánzás még nem példaképkövetés. A serdülőkorban legjelentősebb a valódi példaképhatás, amikor alternatív minták közti választás folyamatából válik ki a példakép.

Forrás: Zrinszky László