Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pelikánfélé... ----

Magyar Magyar Német Német
Pelikánfélé... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pelikánfélék

v. gödényfélék (állat, Pelecanidae), az úszók rendjébe, az evezőlábuak csoportjába tartozó madárcsalád. Nagy állatok, jól kifejlődött szárnyakkal és evezőlábakkal. Fejök aránylag kicsiny, csőrük ellenben annál hosszabb. Alsó állkapcsuk két feléhez nagy, nyulékony bőrzacskó van erősítve, amely arra való, hogy zsákmányuk egy részét későbbi időkre eltegyék. Minthogy e torokzacskóban véres halak is vannak és minthogy tartalmát a zacskónak a mellhez való nyomásával ürítik ki, azért alkalmasint ez adott alkalmat azon mondára, hogy a pelikán csőrével felvágja mellét s ugy eteti kicsinyeit saját vérével. Orrlyukaik igen kicsinyek. Az elsőrendü evezőtollak közül a 2. és 4. a leghosszabb. Rövid farkukban 20-24 kormánytoll van. Egyetlen nem tartozik ide, melynek eddig ismert 9 faja az ó- és újvilágrészek mérsékelt és forró égövi vidékein tartózkodik. Kitünű úszó és repülő állatok, melyek a vizekben a halak pusztítása által nem csekély károkat okozhatnak. Parton fészkelnek. 3-5 kékes tojást raknak, melyeket a szülők közösen keltenek ki; fészeklakók. Magyarországból 3 faj ismeretes, u. m. a közönséges P. (Pelecanus onocrotolus L.), szine fehér, mellén és hátán, különösen az idősebbeknél, rózsaszinü pirral. Evezőtollai feketék, csőre sárgás. Lábai rövidek, 4 ujjuak, hátsó ujj befelé irányult s mind a négy ujjat úszóhártya köti össze. 20 kormánytollal. Hossza 140-180, szárnyh. 55, farkhossza 18 cm. Dékelet-Európát, Afrikát és Ázsiát lakja. Hazánkban a Tisza vidékén gyakran láthatni. A bodrosfejü P. (P. crispus Bruch.) fehér szürkés-vöröses pirral, a fiatalok szürke-barnák. A fején és nyakán hátul a tollak bodrosak, csőre szürke-sárga, torokzacskója vörös. 22 kormánytollal. Hasonló nagyságu. Földrajzi elterjedésének a köre is az. Magyarországban az ötvenes években több példányt lőttek. A kis P. (P. minor Rupp.) hazánkban nagy ritkaság. A P. a szülői szeretet jelképe.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is