Pelobates
Wagl. (állat), magyarul földi béka, a farkatlan és nyelves
kétéltüek közé tartozó békanem, a túzhasu békák családjából. Bőre sima és
tükrös. Feje felül csontosan födött. Nyelve körforma, hátulsó szegélyén gyenge
bemélyedéssel. Szájpadfogai egymástól elkülönült, rövid s a belső orrnyilásuk
között fekvő két sorba rendeződöttek. Szemei előre düledtek, függélyes, résforma
szembogárral. Ujjai szabadok, leghosszabb a harmadik. Hátulsó lábujjai
úszóhártyásak. Talpának belső oldalán lencseforma szarulemez emelkedik.
Hanghólyagja nincs. Párzás idején a him felkarjának hátulján nagy tojásforma
mirigy jelenik meg. Fajai éjjeli állatok; csak a párzás idején keresik fel a
vizet. Lencseforma szarulemezük segélyével a földbe ássák be magukat. Párzás
alkalmával a him a nőstényt lágyéka táján öleli meg. A nőstény petéit egy
sorban rakja le. Lárvái feltünő nagyok. Három faja ismeretes, melyek közül a P.
fuscus Wagl. hazánkban is tenyészik. Bőre csak lágyéka és alfele mellett érdes.
Szarulemeze vörhenyes-barna v. sárgás. Háta szennyes-szürke, barna vagy feketés
foltokkal; oldalain kisebb pirosas foltok is vannak; háta fehér, fekete foltos,
vagy egyszinü. Szivárványhártyája bronzszinü. Hosza 6,5 cm. Áprilisban párzik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|