Pelopidas
tébei hadvezér és államférfiu; Hippokles fia, előkelő nemesi
család ivadéka, Epaminondas barátja. Politikai hitvallása Ismeniasnak
demokrata-nemzeti pártjába vezette, miért is akkor, midőn az oligarkák Kr. e.
382. Spárta segítségével felülkerekedtek, kénytelen volt Tébéből távozni és
körülbelül 400 elvtársával Athénben talált barátságos fogadtatásra. Habár
egyike volt a legifjabbaknak, mégis Androklides halála után ő lépett az
emigránsoknak élére, mikor pedig a Tétében tervezett államcsiny ideje már
elérkezett, ő volt az, aki 12 elszánt férfiu kiséretében a városba hatolt. A
csiny sikerült, az aligarkák elestek, mely alkalommal P. súlyos sebet kapott, s
a demokráciát régi jogaiba visszahelyezték. Spártával küszöbön állván a háboru,
sikerült neki spártai Sphodriast rábirni, hogy Attikába berohanást intézzen,
amit amaz meg is tőn és ezáltal Athént Tébének pártjára hozta. Leuktránál (371)
fényes győzelmet aratott a spártaiakon. A leuktrai csata után Epaminondasszal
együtt bevonult a Peloponnezusba (370-369), de mikor visszatért, hivatalos
idejének tullépése miatt felelősségre vonták, de tisztességesen felmentették.
Ezentul egész tevékenységét Tébe északi érdekkörének szentelte. Elesett
Kinoszkafalenél (364). P.-szal bukott Tébének északi politikája is, utána senki
sem tudta azt többé érvényesíteni. V. ö. Sievers, Gesch. Griechenlands
(264-269, 329); monográfiát Queck irt róla (1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|