Peloponnezus

(Pelops szigete), jelenleg Morea (l. o.), Görögország legdélibb félszigete, melyet a tulajdonképeni Hellasszal csak keskeny korintusi földszoros kötött össze 1893-ig, amikor azt csatornával átmetszették (l. Korintusi földszoros). Az ily módon szigetté lett P. területe 21 466 km² és egészben hegyes vidék;m agában foglalja Arkádia magas fensíkját, melynek É. felé lejtő meredek lankáit a Korintusi-öböl keskeny partvidékével együtt külön Elisz néven ismerik. DNy. felé Arkádia a Lykaon-hegység által összefügg az Aegaleos hegységgel, a Messzenei félszigeten DK. felé pedig a széles Parnon hegységben foyltatódik, melynek Malea foka messze benyulik a tengerbe; e két kiágazás közt emelkedik a Taygetos (2409 m.), a P. legmagasabb csúcsa. Ez a két D-i hegység, a Parnon és a Taygetos, övezi Lakoniát; Arkádia K-i részén pedig a határzáró Artemission és Parthenion erdős hegyeihez a szintén hegyes Argolisz csatlakozik. A hegyek közé majdnem mindenfelé számos tengeröböl nyomul, melyek a leginkább Arkádiában eredő folyókat fölveszik; ilyen a jobbára kiszáradt Inachos az argoliszi síkságon, az Eurotas a lakoniai mezőségen, a Tamisos a két messzeniai síkságon, mig a nagy eliszi alföldön P. két legnagyobb folyója, a Ruphia vagy Alpheios meg a Peneios torkollanak. P. helyenkint rendkivül termékeny; síkságain gazdagon fizet a mazsolaszőllő, a bor, az olajfa és általában a déli gyümölcsök, hegyei ellenben szárazok és terméketlenek, noha kecskék és juhok tenyésztésére alkalmasak. Ásványokban nem nagyon gazdag; vas- és márványbányáit nem aknázhatja ki a szállítás nehézségei miatt. P. öt nomoszra oszlik, ezek: Achaia s Elisz, Arkádia, Lakonia, Argolisz és Korintia meg Messzenia, együtt (beleértve a hozzájuk tartozó szigeteket is) 22 201 km² (1889) 813 154 lak., melyeknek 12¹/₂%-a (90 000) albán. A lakosság fő foglalkozása a földmívelés és baromtenyésztés, csak Patrasznak van élénk kereskedelme; nagy városok nincsenek, az ipar még nagyon kezdetleges, a közlekedés gyarló, mert csak 1885. nyitották meg az első vasutat, melynek azóta szárnyvonalait is kiépítették. Történetét l. Görögország és Morea.

Forrás: Pallas Nagylexikon