Pembroke

(ejtsd: pemmbruk), 1. Wales legdélnyugatibb grófsága, a Szt. György- és Bristol-csatorna közt, 1582 km² területtel, (1891) 89 125 lak. A szaggatott partu grófság felülete részint halmos, részint hegyek ágazzák be; legjelentékenyebb a Preceley-lánc, amely a Preceley-Topban (536 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A D-i parton kis síkság is van. A part mellett sziklás szigetek feküsznek, aminő a Ramsey és tőle É-ra a St. David"s Headnál a Clerks. Legfontosabb folyói a Teifi és Cleddan. Nagy és mély mocsár a Bosherstonmere. A földmivelés el van hanyagolva. Az állattenyésztés, vele kapcsolatban a tejgazdaság, a házi szárnyasok tenyésztése, a parti halászat és a kőszénbányászat a legfontosabb keresetforrások. Az ipar és kereskedelem szintén jelentéktelen. Római, druida emlékekben és várromokban P. igen gazdag; a többi közt itt vannak P.-tól 5 km.-nyire Carew-Castle, régi brit fejedelmek kastélyának romjai. Fővárosa Haverfordwest (l. o.), fontos kikötő Milford. - 2. P., város az ugyanily nevü grófságban, a Milford-öböl egyik ágánál, egy földnyelven, (1891) 14 978 lak. Nagy-Britannia egyik legnagyobb tengeri arzenáljával, a P.-dockkal, amely a hajógyárakat is beleszámítva, 36 ha.-nyi területet borít. Hullámtörők és 5 erőd védi a bejáratát, 7 erőd az utat, azonkivül a várost magát is erődítmények fogják körül. P.-ben láthatók egy nagy vásárcsarnok, normann eredetü sziklavár romjai és egy régi apátság (Monkton Priory).

Forrás: Pallas Nagylexikon