Pemetefű
pemetfű (növ., Marrubium Tourn.), ajakas, fehérgyapjas v.
molyhos fű, felső ajaka nagyon keskeny, kékmetszetü. 33. faja (hazánkban 5) az
óvilágban nő. A M. vulgare L. (fehér P. v. peszterce) 10 kehelyfoga
hátragörbül, könnyen tapad és hurcolható, azért gyakran marhaállomás körül
terem. A legrégibb orvosi füvek egyike. A régiek a nedvét mézzel és mirhával
tüdővész ellen használták. Friss füve (herba marrubii albi) szétdörzsölve,
valamint a virágja is, kellemes aromás illatu, gyengén oszlató orvosság,
mellfájás meg az altest fájdalmai ellen erősítő. A nép fürdővizbe teszi. A hazai
M. peregrinum L. meg a M. remotum Kit. (M. Pannonicum Rchb.) kehelyfoga
egyenes, különben arra használják mint az előbbit.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|