Pemfflinger

Márk, előkelő szász gróf, a XVI. sz. kezdetén élt. Sváb családból származott, mely habsburgi Ferdinánd udvarán befolyásos állást foglalt el. P. II. Lajos király udvarához került Budára, és itten nagy tekintélyt szerzett. A királyi kancellár s akkori váci püspök ajánlatára a nagyszebeni tanács nagyon barátságosan fogadta. 1521. Szebenben elvette Bulai szász gróf özvegyét, szül. Tobiassy Klárát, kinek kezével nagy birtokot nyert. A mohácsi vész után P. a szászokkal Ferdinánd király pártjára állt. Ferdinánd azt mondta róla, hogy szolgálatában sem a pénzét, sem egészségét nem kimélte. Erdélyben a szász zászlóval országszerte ment, hogy az ellenséget visszaverje. Szapolyai P. minden birtokát lefoglalta és barátainak ajándékozta. Midőn Nagyszebent ostromolták, P. többször Ferdinándhoz utazott, hogy az igért segítséget kieszközölje. 1536. Bécsben, rövid idővel később Kassán tartózkodott, hogy a királyi hadvezért, Katzianert, akinek északi Magyarorzságból Erdélybe kellett vonulnia, siettesse. E munkák és gondok közt érte el a halál 1537-ben. Szeben és az erdélyi szászok reformációja történetében nagy szerepet játszott. V. ö. Budapesti Közlöny 1875., 30., 33. sz.; Fabritius Károly, P. M. (akadémiai értekezés 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon