Penn Vilmos

Penn Vilmos, a róla nevezett angol gyarmat megalapítója, Penn Vilmos ellentengernagy fia, szül. Londonban 1644 okt. 14., megh. 1718. Oxfordban tanulván, vallásos tekintetben maradandó benyomást gyakorolt reá egy Loe Tamás nevü queker, kivel együtt keresztény irányu összejöveteleket rendezvén, az egyetemről kiűzetett s Párisba tett utazása sem vezette őt vissza a világhoz, hanem ugy itt, mint a később Londonban és Dublinban hű maradt a quekerekhez s 1668. nyilvánosan is áttért hozzájuk, ami miatt apja őt magától elűzte és ismételten is hosszabb ideig tartó fogsággal büntette. Műveiben részint az államegyházat támadta meg, részint lelkiismereti szabadságot követelt, v. pedig vigasztaló iratok voltak azok, mint p. hires: No cross, no crown (nincs korona kereszt nélkül) címü műve. Apja halála után (1670) misszió utazásokat tett Hollandiába és Németországba, hol a legkiválóbb misztikus-szeparatisztikus körökkel lépett érintkezésbe. Hitfeleinek folytonos üldöztetése azt a gondolatot érlelte meg benne, hogy elhagyva velük együtt Angolországot, a keresztény hit és lelkiismereti szabadság elvei alapján egy államot alapítson Amerikában, amit 1681. tényleg létesített is Pennsylvania megalapítása által, amelynek alkotmánya a későbbi Észak-Amerikai Egyesült-Államok alkotmányának alapjául vétetett. II. Jakab angol király alatt megszünvén a quekerek elleni üldözések. P. visszatért Európába, de 1699. újra meglátogatta a maga gyarmatát, honnan néhány év mulva ismét Európába jövén, 1712. kedvezőtlen anyagi körülményei miatt átengedte gyarmatát a királyi koronának. Jelentősége nemcsak abban áll, hogy a nemes, vallásos humanizmusnak volt egyik legkiválóbb képviselője, hanem főképen abban, hogy ő volt az első, ki a feltétlen vallásszabadság elvét egy újonnan alapított államban gyakorlatilag is érvényesítette. Pennsylvaniában történt meg az első kisérlet, mely addig csak a puritánok és az independensek szivében élt, hogy a hit- és a politikai szabadság eszményét bevigyék a modern világ állam- és népéletébe, s ezen értelemben P. a modern államélet legkiválóbb megalapítói közé tartozik. V. ö. Bunsen, W. P. (angolból fordítva Lipcse 1854). Összes művei megjelenek Londonban 1726., 5 kötetben, továbbá 1782. Életrajzát megirta Dixon, Life of P. (új kiadás, London 1856); Ranke, Englische Geschichte (5 kötet); Weingaren, Resolutionskirchen Englands (Lipcs 1868, 405-421. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon