Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pennsylvani... ----

Magyar Magyar Német Német
Pennsylvani... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pennsylvania

New-Yorkon kivül az É.-amerikai Egyesült-Államok legnépesebbike, az Erie-tó, New-York, New-Jersey, Delaware, Maryland, Ny.-Virginia és Ohio közt, 117 100 km2 területtel, (1890) 5 258 014, egy km2-re 45 lak. Belsejét hegyek, az Appelache-rendszer ágai takarják; ezek közt a jelentékenyebbek: a North-, Blue-, Kittatinny-, Mauch-, Chunk-, Little-, Wyoming-, Bald Eagle-, Chestnut és Laurel Ridges, amelyek 500-800 m.-nyi magasra emelkednek. Partvidéke sík; a hegyes és sík vidék közt kedves, halmos vidék terült. A legjelentékenyebb folyók: a Delaware, Schuylkill, Susquehanna, az Alleghany és Monongahela, amely két utóbbi egyesülvén, az Ohiót alkotja. A hegyekben az időjárás állandóbb, de télen zord, a halmos vidéken és a síkságon az időjárás hirtelen meg-megváltozik; itt a forróság és hideg közti ellentét nagyobb. A földmívelés, dacára hogy az ipar és bányászat is virágzik, még mindig fontos foglalkozási ág. A körülbelül 200 000 farmon termelnek évenként 40 millió bushel kukoricát, 20 millió búzát, 35 millió zabot, 16 millió burgonyát, 5 millió rozsot, 4 millió kölest, 3 millió tonna szénát és 8,1 millió font dohány. A szén-, petroleum-, természetes gáz- és vasérctermelésre nézve az Egyesült-Államokban az első helyet foglalja el. ÉK-i részében a széntelep 1892-ben 45,2 millió tonna kő- és 38,2 millió tonna barnaszenet szolgáltatott; kokszot főképen a Connellsville-kerületben 3 millió tonnát égettek; a kohók és vasművek 4,1 millió tonna nyers vasat, 2 millió tonna Bessemer-nyersvasat, azután acélt (2,3 millió tonna) és acélsíneket egy része New-Yorkban van, 32 millió hordót (1 hordó 42 gallon) adtak. A virágzó vasiparon kivül jelentős az üvegipar (Pittsburgban és környékén), a gép- és bőrgyártás, gyapju-, pamutszövés és selyemipar. A vasutak hossza mintegy 12 000 km., a 9 csatornáé 1400 km. A kormányzót és az 50 szenátort 4, a 204 képviselőt 2 és a felsőbb biróságok tagjait 21 évre választják. Az állam 67 countyra van osztva; fővárosa Harrisburg; legnagyobb városai Filadelfia és Pittsburg. P. első gyarmatosai svédek és hollandok voltak; de a gyarmatnak tulajdonképeni megalapítója Penn William nevü queker volt. A Marylanddel folytatott hosszabb határvillongásoknak az 1768-iki egység vetett véget. Az Anglia ellen folytatott szabadságharcban P. is tevékeny részt vett. 1776-ból való az első alkotmánya, amelyet 1790. másik pótolt. 1838. és 1873. új alkotmányváltoztatásokat léptettek életbe. V. ö. Egle, Illustrated Hist. of P. (Filadelfia 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is