New-Yorkon kivül az É.-amerikai Egyesült-Államok
legnépesebbike, az Erie-tó, New-York, New-Jersey, Delaware, Maryland,
Ny.-Virginia és Ohio közt, 117 100 km2 területtel, (1890) 5 258 014,
egy km2-re 45 lak. Belsejét hegyek, az Appelache-rendszer ágai
takarják; ezek közt a jelentékenyebbek: a North-, Blue-, Kittatinny-, Mauch-,
Chunk-, Little-, Wyoming-, Bald Eagle-, Chestnut és Laurel Ridges, amelyek
500-800 m.-nyi magasra emelkednek. Partvidéke sík; a hegyes és sík vidék közt
kedves, halmos vidék terült. A legjelentékenyebb folyók: a Delaware,
Schuylkill, Susquehanna, az Alleghany és Monongahela, amely két utóbbi
egyesülvén, az Ohiót alkotja. A hegyekben az időjárás állandóbb, de télen zord,
a halmos vidéken és a síkságon az időjárás hirtelen meg-megváltozik; itt a
forróság és hideg közti ellentét nagyobb. A földmívelés, dacára hogy az ipar és
bányászat is virágzik, még mindig fontos foglalkozási ág. A körülbelül 200 000
farmon termelnek évenként 40 millió bushel kukoricát, 20 millió búzát, 35
millió zabot, 16 millió burgonyát, 5 millió rozsot, 4 millió kölest, 3 millió
tonna szénát és 8,1 millió font dohány. A szén-, petroleum-, természetes gáz-
és vasérctermelésre nézve az Egyesült-Államokban az első helyet foglalja el.
ÉK-i részében a széntelep 1892-ben 45,2 millió tonna kő- és 38,2 millió tonna
barnaszenet szolgáltatott; kokszot főképen a Connellsville-kerületben 3 millió
tonnát égettek; a kohók és vasművek 4,1 millió tonna nyers vasat, 2 millió
tonna Bessemer-nyersvasat, azután acélt (2,3 millió tonna) és acélsíneket egy
része New-Yorkban van, 32 millió hordót (1 hordó 42 gallon) adtak. A virágzó
vasiparon kivül jelentős az üvegipar (Pittsburgban és környékén), a gép- és
bőrgyártás, gyapju-, pamutszövés és selyemipar. A vasutak hossza mintegy 12 000
km., a 9 csatornáé 1400 km. A kormányzót és az 50 szenátort 4, a 204 képviselőt
2 és a felsőbb biróságok tagjait 21 évre választják. Az állam 67 countyra van
osztva; fővárosa Harrisburg; legnagyobb városai Filadelfia és Pittsburg. P.
első gyarmatosai svédek és hollandok voltak; de a gyarmatnak tulajdonképeni
megalapítója Penn William nevü queker volt. A Marylanddel folytatott hosszabb
határvillongásoknak az 1768-iki egység vetett véget. Az Anglia ellen folytatott
szabadságharcban P. is tevékeny részt vett. 1776-ból való az első alkotmánya,
amelyet 1790. másik pótolt. 1838. és 1873. új alkotmányváltoztatásokat léptettek
életbe. V. ö. Egle, Illustrated Hist. of P. (Filadelfia 1880).
Forrás: Pallas Nagylexikon